MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/96

A gazdaság új szervezeti formáiban elérhető jövedelmek valamelyest módosítják a fővárosi lakosság jövedelmi viszonyait, növelve az egyes rétegek között, illetve a rétegeken belüli különbségeket. Az új típusú szervezetek létrehozása ma is dinamikusan folyik a fővárosban, 1983 végén közel 40 ezer fő,-a főváros aktív keresőinek kb. 4%-a dolgozott ilyen szervezeti keretek között. Jelentős mértékben nőtt a társadalmi juttatások értéke, így a lakosság fogyasztását szerény mértékben sikerült növelni. A lakosság ellátását mutató országos és fővárosi adatok összehasonlítása (2. sz. melléklet) azt bizonyítja, hogy a lakásellátás kivételével Budapest kedvezőbb helyzetben van az országos átlagnál. A nagyvárosi élet minőségi elemei hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek javulásához, de erőteljesen növelik a családok terheit is. A jövedelemkiegészítés és a költségcsökkentés lehetőségei Budapesten szűkebbek, mint vidéken. Az életszínvonal változása rétegenként és az egyes rétegeken belül is differenciált volt. Néhány rétegé — pl. az egyedülálló, alacsony jövedelmű nyugdíjasoké és a kisjövedelmű sokgyermekes családoké — érzékelhetően romlott. Az ellátás helyzete A lakosság áruellátása a beszámolási időszak egészében kiegyensúlyozott volt, alapvetően jónak minősíthető. Alapvető élelmiszerekből, zöldségből, gyümölcsből folyamatosan javult, megfelelő színvonalú volt. Ez az eredmény az életszínvonal védelmének, a kiegyensúlyozott közhangulatnak egyaránt fontos eleme. Az iparcikkek kínálata és választéka összességében jelentősen növekedett, de egyes területeken — elsősorban a legkorszerűbb tartós fogyasztási cikkekből, építőanyagokból gyakran elmaradt a kereslettől. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások bővültek, színvonaluk és kulturáltságuk azonban elmarad az igényektől. Az általában jónak ítélt ellátás mellett azonban a hiánycikkek száma nőtt. 1978—83 között a főváros kereskedelmi hálózata kiszélesedett, korszerűsödött, struktúrája is kedvező változáson ment át, bár a tervezett és szükséges fejlesztéseket a beszámolási időszak első három évében nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A hálózatfejlesztés mindenekelőtt az alapellátás biztosítására irányult. Előreléptünk a külső és belső városrészek közötti aránytalanságok csökkentésében. A megépült és épülő nagyáruházak és bevásárlóközpontok, az összehangolt kereskedelemszervezési intézkedések az agglomeráció ellátási színvonalának javítását is szolgálják. A fejlesztések ellenére új feszültségek is jelentkeztek: elsősorban a magánerős telepszerű lakásépítés növekedése kapcsán, továbbá a nagyobb lakótelepeken, ahol a kereskedelmi és szolgáltató hálózat megépítése jelentős késéssel követi a lakóépületek elkészültét. A boltok szerződéses, bérleti üzemeltetésének tapasztalatai — az élelmiszerüzletek kivételével — többnyire kedvezőek. Az új kenyérgyárak, a rekonstrukciók, valamint a szövetkezeti és magánszektor szerepének bővülése révén növekedett a pékáru termelőkapacitása javult a termékek minősége és a kenyérellátás. A lakásépítés, -felújítás, -gazdálkodás helyzete A főváros fejlesztésének legjelentősebb feladata a lakáshelyzet javítása volt. A lakásépítés és lakásgazdálkodás eredményeként a mennyiségi lakáshiány lényegesen mérséklődött, az önálló lakással rendelkezők aránya emelkedett. Az elmúlt hat évben mintegy 115 ezer család költözött a korábbiaknál jobb körülmények közé. %