MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/94

A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1978. MÁJUS 30-1 HATÁROZATÁNAK VÉGREHAJTÁSA Az elmúlt hat évben a főváros fejlesztése - a Politikai Bizottság és a Kormány támogatásával — kiemelkedő volt. A Politikai Bizottság 1978. május 30-i határozata munkánk alapvető irányául szolgált. Erre épült a Budapesti Pártbizottság pártértekezletének 1980-as határozata és a főváros fejlesztésének VI. ötéves terve is. Mindezek eredményeként elfogadható ütemű, a beszámolási időszak első négy évében gyorsuló, utolsó két évében a népgazdaság helyzetéhez igazodóan, lassuló fejlődés valósult meg. /A városfejlesztés legfontosabb eredményeit az 1. sz. mellékletben részletesen felsoroljuk./ A főváros politikai, állami, társadalmi és tömegszervezetei eredményes erőfeszítéseket tettek a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználására, a városfejlesztési feladatok megoldására. A budapesti pártszervezetek kezdeményezői, segítői, irányítói és ellenőrzői voltak a határozatok végrehajtásának. A Politikai Bizottság 1978-as, a főváros fejlesztésére vonatkozó határozatában foglalt feladatok végrehajtása megtörtént, illetve jelenleg is folyik. A határozat három konkrét állásfoglalását azonban nem tudtuk maradéktalanul megvalósítani. — A fővárosi agglomeráció távlati fejlesztési koncepciója nem készült el. Ennek alapvető oka az volt, hogy a fejlesztési koncepciót megalapozó távlati népgazdasági terv 197879-ben nem állt a fővárosi és Pest megyei szervek rendelkezésére. Ennek hiányában — bár saját elképzeléseink kidolgozásával erre kísérletet tettünk — használható területfejlesztési koncepciót nem lehetett összeállítani. Az eddigi tervezőmunka keretében számos részkoncepció, valamint a főváros általános rendezési tervének felülvizsgálata is elkészült. Az OT irányításával és koordinálásával a fővárosi agglomeráció távlati fejlesztési tervének összeállítása ma már jó ütemben halad. A tervező munka eddigi eredményeit előterjesztésünkben figyelembe vettük. A távlati fejlesztési terv 1984-ben elkészül, a VII. ötéves terv kidolgozásakor felhasználható lesz. — A budapesti ipar 1978-ban összeállított szelektív, intenzív fejlesztési koncepciójának alapvető céljai ma is helytállóak. A VI. ötéves népgazdasági tervben, valamint a konkrét vállalati tervekben azonban nem sikerült a végrehajtás feltételeit megteremteni. Az iparszerkezet korszerűsítéséhez, a budapesti ipar műszaki megújításához szükséges erőforrásokat sem a vállalatok, sem a népgazdasági terv nem tudták biztosítani. A vállalatok a fejlesztési program megvalósításához irreális létszámigényeket, az élőmunka megtakarításához pedig magas beruházási igényeket támasztottak. A megvalósult fejlesztések hozama általában alacsonyabb a tervezettnél. E tényezők együttes hatására a fővárosi ipar fejlesztése terén az előrehaladás a szükségesnél és lehetségesnél is lassúbb. — A szükségletekhez érezhetően jobban igazodik az építőipari kapacitás, de a kereslet kielégítésének feltételeit eddig még nem sikerült megteremteni. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy az építőiparban is versenyképes, több profillal rendelkező, a változó piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szervezetekre van szükség. Ennek szellemében történt meg a fővárosi építőipari vállalatok felkészítése a karbantartási, felújítási munkák végzésére, valamint az ingatlankezelő szervezetek korszerűsítésére. A lakásépítés és a lakóházfenntartás is hatékonyabban és racionálisabban végezhető elkülönült szervezeti keretek között. 4 II.