MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/59

- 17 munkaerőhelyzet mellett szerepet játszott az is, hogy továbbra sem kielégítő az ipari termelés rugalmassága, alkalmazkodó képessége. A budapesti ipar szerkezetét a feldolgozóipari ágazatok túlsúlya jellemzi. Ebben a vállalati körben a fővárosi gazdálkodó egységek az elmúlt két év során növekvő mértékben járultak hozzá a külső egyensúly javításához, a konvertibilis export növekedési üteme az országos átlagnak csaknem kétszerese volt. Az exportnövekedés üteme azonban csak 1980-ig emelkedett, azóta csökken. Ebben szerepet játszik, hogy alacsony az uj termékek részaránya, a termékek cserélődési üteme lassú. Az ipar beruházási lehetőségei csökkentek, igy a szükségesnél mérsékeltebb ipari rekonstrukció valósulhatott meg. Ez nem volt elegendő a dolgozói létszám gyorsütemű csökkenésének ellensúlyozására. Sok nagyértékü termelő berendezés kihasználtsága is visszaesett. A fővárosi vállalatok a beruházási források felét a vidéki telephelyek fejlesztésére fordították, ami a Budapestre települt ipar műszaki fejlődését lassította, az eszközállomány - elsősorban az infrastruktúra - relatív elöregedéséhez vezetett. Sok helyen hiányoznak a minőséget alapvetően meghatározó gépek, berendezések, elmaradott az alkatrész és részegység gyártó kapacitás, nem kielégítő az anyagmozgatás gépesítettsége. A budapesti ipar szerkezetének korszerűsítésére is jelentős hatást gyakorló központi fejlesztési programok végrehajtása a szükséges források hiánya miatt lelassult. A Budapesten települt ipar - ezen belül is a foglalkoztatás szerkezetét az utóbbi években a termelőszövetkezeti melléküzemágak erőteljes gyarapodása és a kiegészítő, kisegítő gazdaságok létrejötte is alakította. A melléküzemágaknak csak kisebb hányada végez ipari tevékenységet, de a kisegítő gazdaságokkal együtt hozzájárul a háttéripar hiányának részbeni pótlásához. Ugyanakkor a melléküzemágak és kisegitő szervezetek bővülése növekvő elszivó hatást gyakorol a főváros iparában foglalkoztatott munkaerőre, számos esetben - a teljesítményektől elszakadó jövedelem növeléssel okoz feszültséget, lazitja a munkafegyelmet, rontja a nagyipari munkások közérzetét. S~3