MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/11

- 6 Az életforma jellegét, az élet minőségének tartalmát alkotó elemek Budapesten erősen determináltak. A lakosság választási lehetősége ezen a téren lényegesen kisebb, mint vidéken. Ha kitekintünk hazánk határain kivül s 9 Budapesthez hasonló európai nagyváros helyzetével mérjük össze önmagunkat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a tömegközlekedésben a legjobbak, és a gyermekjóléti intézmények területén, az egészségügyi ellátás és az oktatás terén a középmezőnyben, minden más területen a sereghajtók között foglalunk helyet. Helyzetünk minősítésekor ezt az ismeretanyagot is felhasználtuk. Mindezek alapján differenciált, a valóságos viszonyokat jól tükröző értékelésre és minősitésre törekedtünk. A reális, árnyalt helyzetértékelés egyik fontos feladatunk, ezért külön is kérjük a Pártbizottság tagjait mondják el véleményüket arról a minősitésről, amelyet előterjesztésünk tartalmaz. Kedves Elvtársak! A főváros jövőbeli fejlesztésének feladatait a főváros jelenlegi helyzetéből és azokból a funkciókból kiséreltük meg levezetni, amelyeket Budapestnek hosszú távon is el kell látnia. Ezek a funkciók részben az urbánus folyamatok, részben a társadalmi- gazdasági fejlődés törvényszerűségeinek eredményeként változnak. Már ma is jól kimutatható e funkciók átrendeződése és a változás tartós tendenciái. Budapest hosszú távon is az ország politikai, társadalmi, államigazgatási, tudományos és kulturális központja marad. E funkciói - azon belül is mindenek előtt az irányitás, tervezés és szervezés feladatai - tovább erősödnek. Megtartja kiemelt szerepét a kül- és belkereskedelem, az egészségügy, valamint a felsőoktatás területén is. Ugyanakkor tartósan csökken a termelő népgazdasági ágak, mindenekelőtt az ipari termelés részaránya, tovább változik belső struktúrája. A termelő ágazatok munkájában egyre inkább kimutatható a termelés irányitás, szervezés, a bel- és külpiaci értékesítés, a műszaki fejlesztés és az informatika szerepének növekedése és a konkrét termelő tevékenység csökkenése. Tovább nő a különböző szolgáltatást végző un. tercier ágazatok szerepe és részaránya. A közlekedéssel, hirközléssel, kereskedelemmel, idegenforgalommal, kommunális, ipari és fogyasztói szolgáltatásokkal szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények egyaránt növekednek. Előzőek nyomán változik a lakosság foglalkoztatottságának, iskolai végzettségének összetétele is. Tovább nő a szellemi és a szolgáltatás 4A