MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-11-29 190. öe. - 1983_PB 190/39

-2is jelentős részarányt képvisel az ország gazdaságában. A vállalatok, szövetkezetek egyharmadát Budapestről irányitják, termelésük és a működtetett eszközök részaránya eléri a 36?ó-ot. A budapesti ipar szerkezetét a feldolgozóipari ágazatok túlsúlya jellemzi. A fővárosi vállalatok és szövetkezetek a szocialista export felét,a konvetibilis kivitel 35?ó-át teljesitik, a feldolgozóipari nem rubel exportból 49?ó-kal részesednek. Ebben a vállalati körben a fővárosi gazdálkodó egységek az elmúlt két év során növekvő mértékben járultak hozzá a külső egyensúly javitásához, a konvertibilis export növekedési üteme az országos átlag csaknem kétszerese volt. A Budapesten települt ipar - ezen belül is a foglalkoztatás - szerkezetét az utóbbi években a termelőszövetkezeti melléküzemágak erőteljes gyarapodása és a kiegészitőjkisegitő gazdaságok létrejötte is alakitotta. A melléküzemágaknak csak kisebb hányada végez ipari tevékenységet,de a kiegészitő, kisegitő gazdaságokkal együtt a nagyipart alkatrészek, részegységek gyártásával segitik. A melléküzemágak bővülése növekvő elszivó hatást gyakorolt a főváros iparában foglalkoztatott munkaerőre. Ugyanakkor a háttéripar fejletlensége számos feszültség forrása,akadályozza a termelés szervezettségének, a kooperációs kapcsolatoknak a javitását, az önellátási kényszer növeli a termelési költségeket. A budapesti ipar fejlődését is változó feltételek, a fejlődést segitő és gátló tényezők együttes hatásai befolyásolták. A vidéki ipartelepítés történelmi jelentőségű eredményeket hozott az ország gazdaságában. Hozzájárult a teljes foglalkoztatás feltételeinek létrehozásához, munkalehetőségeket biztositott a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók számára, elősegítette az ipari kultúra elterjesztését, az infrastruktúra fejlesztését. Történelmi jelentősége mellett hatással volt a főváros iparára is. A vidéki ipartelepítés növelte a fővárosi vállalatok területi széttagoltságát. Az újonnan létesült vidéki ipartelepeken a termelés sok esetben alacsonyabb hatékonysággal indult, a szakképzetlen munkaerő alkalmazása gyakran a minőség átmeneti visszaesésével járt. A területi széttagoltság a szállitási költségek növekedését eredményezte. 33