MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-04-15 180. öe. - 1982_PB 180/40

- 3 ­3./ A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapítja, hogy az elért eredmények mellett a lakásépítés és elosztás terén továbbra is vannak feszültségek. Éppen ezért nem téveszthetjük szem elől: az előrelépés­nek nélkülözhetetlen föltétele, hogy mielőbb megbirkózzunk a mai gondokkal. Közülük talán az a legfontosabb, hogy a csaladalapito fiatalok nagy részének még mindig sokat kell várnia, amig önálló lakáshoz juthat. Miközben az állami erőforrások java részét az uj lakások építésére összpon­tosítottuk, hogy minél gyorsabban enyhítsük a lakáshiányt, s zámottevő elmaradás gyülemlett fel a lakásfelújításban és -karbantartásban. Ebben - különösen a fővárosban ­az ingatlankezelő szervezetek munkájának súlyos fogya­tékosságai is közrejátszottak. Hogy az állami lakások mi­nőségét megőrizhessük és javíthassuk, s hogy a bqrlók ebben érdekeltek legyenek, azt erősen gátolja - egyszer­smind a költségvetés terheit gyorsuló ütemben növeli ­az, hogy a lakbérek a szükséges ráfordításoknak egyre kisebb hányadát fedezik, s közben a bérlakásban élő családok kiadásaiban a lakbér aránya mérséklődik. A gondok közé tartozik az un. mennyiségi lakáshiány. 1981-ben 253 ezren vártak központi elosztásból lakásra, ebből 173 ezernek nem volt önálló lakása. /A lakásigények 4o %-a Budapesten jelentkezik./ Ez összefügg azzal, hogy gyarapszik az egyszemélyes és kis létszámú háztartások száma, valamint folytatódik a városba áramlás. A nagyobb városokban - főként a fővárosban - még mindig magas a komfort nélküli, kis alapterületű lakások aránya. A társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeként felerősödtek a jobb minőségű, nagyobb lakások iránti igények is. A lakosság egyes csoportjai között a lakásterhek egyenet­lenül oszlanak meg, ami társadalmi elégedetlenséget vált ki. A lakásellátás támogatási rendszerében a szociál­politikai elvek nem érvényesülnek következetesen. liO

Next

/
Oldalképek
Tartalom