MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-11-30 184. öe. - 1982_PB 184/104

&• 8/lo. Elvtársak azt kell mondani, hogy ezek az elkerülhetetlen lépések persze nem egyformán érintették a vállalatokat sem és a lakosság egyes rétegeit sem. Erről is volt szó. Őszintén meg kell mondani, hogyha azt mondjuk, hogy a 8o-as szinten országos átlagban vagy társadalmi méretekben megvalósul az életszínvonal, ez nagyon nagy szóródást jelent. Talán nagyobb szóródást, mikor mondjuk 5 vagy 6 %-kal nőtt a reáljövedelem és akkor is ez az átlag ugy áll össze, hogy ettől volt eltérés felfelé és lefelé is. Igen ám, de amikor azt mondom, hogy megvédjük az elért életszinvonalat, akkor ez a szóródás már lefelé is és felfelé is nagy. Mert hát minden átlag feltételezi az átlagtól való eltérést. Ebből következik, hogy nagyon sok embert negativan érintett. Pl. Lakatos elvtárs szólt a nyugdijasokról, másokról, majd erről is akarok még valamit mondani. Az emiitett nem tervezett soron kivüli lépéseket a nagyobb érdek miatt meg kellett tennünk. Világos itt ebben a körben nem azért korlátoztuk átmenetileg az importot és erre a rendkivüli intézkedésre nem azért került sor, mert ez tetszik valakinek a vezetésben, hanem mert a nagyobb érdek ezt követelte. Ellenkező esetben elvtársak, erre is már utaltak szembe kellett volna néznünk egy fizetés képtelenséggel és a belső piaci ellátás egyensúlyának a megbomlásával, és ennek minden politikai következményével. Hát itt szeretném elvtársak megmondani, nem akarok és gondolom senki ebből erényt csinálni, de hogyha a között kell választani, hogy inkább csökkenjen valamivel az életszínvonal, mintsem az életszínvonalból fontos szerepet betöltő árualap és vásárlóerő egyensúlya megbomoljon, akkor a pártnak és a kormánynak az életszínvonal átmeneti csökkenése mellett kell elköteleznie magát. Őszintén meg kell mondani elvtársak azt is, hogy az eredményeink közt az életszínvonal megvédéséhez az eddigi teljesítmények nem elégségesek. Aoi\