MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-04-15 180. öe. - 1982_PB 180/14

- 10 Mondják: nem vesszük figyelembe, hogy erőteljesen csökken a munkáslétszám és azt sem, hogy sokan még csak munkakönyvük szerint munkások, de gondolkodásukban nem. A munkásoknál erőlködünk, amig a szellemi, értelmiségi dolgozok évekig várnak a felvételükre stb. Szerintünk politikailag jé ideig nem mondhatunk le arról, amit a XII. kongresszus megfogalmazott: "az utánpótlásnak változatlanul legfőbb bázisa a munkásság". Ez egy munkáspártban alapvető, politikai kérdés. Szerintünk a munkások nem tartják távol magukat a párttél, biznak a párt politikájában. Ezt bizonyítja az is, hogy a pártnak a fővárosban jelenleg 75.000 fizikai munkás és közvetlen termelésirányitó tagja van. A munkások 17 fS**» tehát minden 6. munkás a párt tagja. A legjelentősebb nagyüzemekben pedig minden 4., 5. munkás párttag. Nem szeretnék a számok bűvöletébe esni. Ismerjük, hogy a számok nem tükrözik mindig hiven a politikai befolyást. Lehet kisebb taglétszámnál is erős politikai befolyás, és fordítva. Ugy gondoljuk, hogy a munkások körében végzett tagfelvételt sem szabad ugy felfogni, hogy mindenütt egyféle lecke van: növelni a tagfelvételt. Ezt is differenciáltan kell végezni üzemen belül is, ágazatok között is. Jó lenne például, ha erősebbek lennénk párttagságban az építőipari, közlekedési munkások, vagy a bejárók között. Sokszor azt kérdezik miért nehezebb a munkások körében a pártépités, mint a szellemi dolgozók között? Megpróbáltuk ezt is felderíteni és 1979-ben 20 üzemben beszélgettünk többszáz olyan munkással, akik évek óta aktív társadalmi munkát végeznek, /bizalmiak, munkásőrök, szocialista brigádvezetők, tömegszervezeti tisztségviselők stb./ M