MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-11-30 184. öe. - 1982_PB 184/33

- 28 A lakosság fogyasztását a bérek, az árak, és a megtakarítások együttes alakulása befolyásolja. A lakosság fő központi forrásokból származó pénzbevétele 24 %-kal múlja felül az 1979. évit. Ezen belül a pénzben! társadalmi juttatások összege 3 év alatt 3o %-kal, a munkabér és bérjellegű jövedelmek pedig 12-13 %-kal emelkedtek. Az egy foglalkoztattra jutó havi átlagbér 4 900. -Ft körül alakul az 1979. évi 4 050. -Ft -tal szemben. A kép azonban rendkívül differenciált, hiszen a Budapesten települt szocialista iparban foglalkoztatottak átlagbére az átlagosnál nagyobb mértékben, 3 év alatt kb 25 %-kal emelkedett, mig az építőiparban dolgozóké 16, más ágazatokban foglalkoztatottak bére pedig mintegy 14 %-kal emelkedik. Érdemes megemliteni, hogy a gyors növekedés ellenére az iparban foglalkoztatottak bérszínvonala még jelenleg is alacsonyabb, mint pl. az építőiparban vagy a közlekedésben dolgozóké. A fogyasztói árszínvonal az 1979. évit 23-%-kal haladja meg. Ezen belül a kiskereskedelmi árszínvonal 21 %-kal lesz magasabb az 1979. évinél. A lakosság egészénél tehát ugy tudtuk megőrizni, sőt valamelyest javítani az életszínvonal alapját: képező összes fogyasztást, hogy az életkörülmények béren kívüli elemei nagyobb mértékben javultak, mint amilyen mértékben a lakosság egyes rétegeinél a reálbérek csökkentek. Ugyanakkor a budapesti Ipari munkásság reálbére 2 %-kal emelkedett 3 év alatt. A lakosság és a párttagság részéről egyre gyakrabban fogalmazódik meg olyan igény, hogy amikor a két kongresszus közötti időszak félidejében az eddigi eredményeket és gondokat a mérlegre tesszük foglaljunk állást abban, hogy tarthatók-e a XII. kongresszus alapvető céljai. Ezt az igényt az aggodalom is, de a tenniakarás is megfogalmazza. A kérdés fontos, mert a prioritások fenntartása, egymás mellé vagy egymás alárendelése, £5