MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-06-25 181. öe. - 1982_PB 181/97

- 23 A gyermekétkeztetés feladatait nem sikerült zökkenőmentesen megoldani. Az iskolán belül lényegében csak a napközi otthonos tanulóknak volt lehetőségük az étkezés igénybevételére, ami az összes tanulóknak alig fele. 1979-ben megváltoztak a nevelési, oktatási és egészségügyi intézetekben /bölcsőde, óvoda, iskolai napközi, diákotthonok és étkeztetés/ fizetendő térítési dijak, a jövedelemtől ós az eltartott gyermekek számától függően. Az átlagos befizetési összeg napi 2-3 Ft.- tal emelkedett, ami a nyersanyagok áremelkedését sem kompenzálta. A középiskolai osztályok száma 1975 óta tizenhéttel, a középiskolákban tanulók száma pedig 1730 fővel nőtt, az 1981/82-es tanévben elérte az 51707 főt. Kedvező tendencia, hogy a fővárosban a szakközépiskolákban emelkedett a tanulók száma. Budapest a felsőfokú oktatásban kiemelt szerepet játszik. A budapesti hallgatók aránya az országos felsőfokú tanintézetekben tanulókból 2k <fi, ami a fővárosi lakosság arányát tekintve kielégitő. A hallgatók közül 1975/76-os tanévben 17.862 fő volt budapesti. Az 198o/81-os tanévben a budapestiek száma valamelyest csökkent, 15.357 hallgató volt budapesti lakos. A kisebb keresetű családokra anyagilag nagyobb terhet ró gyermekük felsőfokú továbbtanulása. Az Ösztöndijak 1982. évi emelése e tekintetben sokat segíthet, de nem oldja fel teljesen az ezirányu feszültséget. Nagy problémát okoz, hogy a budapesti diákotthoni férőhelyek fejlesztése ós a diákétkeztetés bővitóse elmaradt az igények mögött. Több ezerre tehető azon hallgatók száma, akik részére ma nem biztositható kollégiumi férőhely. A dolgozók általános iskolájában a tanulók létszáma 1975 és 198I között 6.900-ról 3.150-ro csökkent. Csökkent a középiskolák esti ós levelező tagozatán tanulók száma is. Ez természetes következménye az eddigi oktatáspolitikának, a nappali tanulók magas arányának. g?