MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-06-25 181. öe. - 1982_PB 181/93

- 19 A munkáitaták 18 ezer uj lakás felépítéséhez 1,5 milliárd Ft. kamatmentes kölcsönt nyújtottak Budapesten. Építési kölcsönt 1976-1980 között Budapesten 53.800 család vett igénybe, 5,2 milliárd forint összegben. Ebből a meglévő lakásállomány megóvására, korszerűsítésére 31.600 esetben adtak hitelt. Az engedélyezett hitelek átlagösszege a családi házaknál közel a kétszeresére, társasházaknál 75 ?6-kal, az egyéb kölcsönöknél 65 %-knl emelkedett. Az összlakásszámon belül az IKV által kezelt lakáscélú bérlemények száma 1970-ben 399 ezer, mely 1980-ra 420 ezerre, 5,1 %-kal nőtt. Mindezen erőfeszítések ellenére életszinvonalpolitlkánk szempontjából a legnagyobb gond a lakáshoz jutás. Ezt bizonyltja a fővárosban lévő 101 ezer lakásigénylő, amely az országos lakásigénylők 39 #-át jelenti / 9.sz.melléklet/. Ez is mutatja, hogy a feszültségek nagyobbak és konkrétabban jelentkeznek a fővárosban, mint az ország más területein. A fővárosi gondokat jelzi továbbá, hogy még ma is a komfort nélküli lakásokon belül 225 ezer lakos él, 28 m2 alapterületű lakásban. A lakáshoz jutás /épités-kiutalás/ a fővárosban a következő problémákat veti fel: - magasak és erőteljesen nőnek a lakásárak, ezért akiknek nincs meg a megfelelő "családi háttere", de az egy főre eső kereseti átlaga 2500 Ft., illotvo 3500 Ft. felett van, az nehezen tud épitoni, ill. lakást venni. Ez elsősorban a fiatal házasok körében okoz nagy feszültséget; - a lakáshoz jutás még tanácsi rendelkezésű lakásnál is nagy "belépő" összeget kivan. így volt lehetséges, hogy 1981-ben többen nem tudták vállalni a tanácsi lakáshoz jutás anyagi terheit; - az állami lakásépítés aránya a VI. ötéves tervben csökken, arai ujabb feszültséget jelenthet az alacsony jövedelmű lakásigénylők körében; - változatlanul társadalmi feszültséget okoz, hogy a kiutalt tanácsi lakások 10,8 ?£-át öröklés cimén kapták meg az uj tulajdonosok, mindennemű ellenszolgáltatás nélkül; 33