MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-06-25 181. öe. - 1982_PB 181/46

- 23 ­A gyermekétkeztetés feladatait nem sikerült zökkenőmentesen meg­oldani. Az iskolán belül lényegében csak a napközi otthonos tanu­lóknak volt lehetőségük az étkezés igénybevételére, ami az összes tanulóknak alig fele. 1979-ben megváltoztak a nevelési, oktatási és egészségügyi inté­zetekben /bölcsőde, óvoda, iskolai napközi, diákotthonok és ét­keztetés/ fizetendő téritési dijak, a jövedelemtől és az eltartott gyermekek számától függően. Az átlagos befizetési összeg napi 2-3 Ft.- tal emelkedett, ami a nyersanyagok áremelkedését sem kompenzálta. A középiskolai osztályok száma 1975 óta tizenhéttel, a középiskolák­ban tanulók száma pedig 1730 fővel nőtt, az 1981/82-es tanévben elérte az 51707 főt. Kedvező tendencia, hogy a fővárosban a szakközépiskolákban emelke­dett a tanulók száma. Budapest a felsőfokú oktatásban kiemelt szerepet játszik. A buda­pesti hallgatók aránya az országos felsőfokú tanintézetekben ta­nulókból 2k %, ami a fővárosi lakosság arányát tekintve kielégitő. A hallgatók közül 1975/76-os tanévben 17.862 fő volt budapesti. Az 198o/81-es tanévben a budapestiek száma valamelyest csökkent, 15.357 hallgató volt budapesti lakos. A kisebb keresetű családokra anyagilag nagyobb terhet ró gyermekük felsőfokú továbbtanulása. Az ösztöndijak 1982. évi emelése e tekin­tetben sokat segithet, de nem oldja fel teljesen az ezirányu fe­szültséget. Nagy problémát okoz, hogy a budapesti diákotthoni férőhelyek fej­lesztése és a diákétkeztetés bővitése elmaradt az igények mögött. Több ezerre tehető azon hallgatók száma, akik részére ma nem biz­tosítható kollégiumi férőhely. A dolgozók általános iskolájában a tanulók létszáma 1975 és 1981 között 6.900-ról 3.150-re csökkent. Csökkent a középiskolák esti és levelező tagozatán tanulók száma is. Ez természetes következ­ménye az eddigi oktatáspolitikának, a nappali tanulók magas ará­nyának. If

Next

/
Oldalképek
Tartalom