MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-01-29 179. öe. - 1982_PB 179/13

- 8 2./ A magánerőből történő lakásépítés esetén a fiatal házasok szociálpolitikai támogatását - legalább a többgyermekes és alacsonyjövedelmü családok esetében - nem a hitel összegéből, hanem az előtörlesztésből kellene elengedni, 3,/ A magánerőből történő lakásépités fokozásának fontos feltétele a munkáltatói kölcsön biztosítása. Az a veszély, hogy a módosult gazdasági szabályozók alapján szűkülnek az üzemek gazdasági és lakásépités támogatási lehetőségei. Ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek biztosítják, elősegítik a szükséges munkáltatói kölcsönök tfolyósitását, ezen keresztül a lakásigények kielégítését. Kedves Elvtársak! A tervezett lakbéremelés és a lakások berendezési éa felszerelési tárgyainak cseréjéből és felújításából adódó többletköltségek fővárosi hatása a lakosság rétegződése és a lakásállomány tulajdonformák szerinti összetétele miatt eltér %z országostól, A fővárosban a lakóházak felújítására és fenntartására felhasznált összegnek a lakbérek egyre kisebb hányadát, ma már csak 1/3-át fedezik. És a különbség egyre nő. 1975-től 1980-ig az elmaradt felújításokra felhasznált anyagi eszközöket nem is számolva, az állami támogatás 170 $-kal növekedett! Az állandóan és jelentősen növekvő és valójában az egész társadalomra háruló terheket az állam az egyenlőtlen megosztás, az ebből adódó feszültségek és a népgazdaság helyzete miatt a továbbiakban csak részben tudja vállalni. Ezért az a javaslat, hogy a lakosság és az állam, valamint a lakosság egyes csoportjai közötti teherviselést méltányosabbá, arányosabba kell tenni. Ezt pedig jórészt a lakbéreken keresztül lehet érvényesíteni. Az irányelv a lakbéremelés két lehetséges változatát jelöli meg, amelyek előnyeit és hátrányait is mérlegeltük. Ennek alapján megállapítható, hogy 1930-ban a lakbér a családok egy főre jutó átlagjövedelmének 2^8 %-át, a lakbéremelés után pedig az I. változat szerint 5,1 ^^át veszi igénybe, I,változat. Előnye: 1./ a népgazdaság számára a bevételek növelése, illetve a dotáció csökkentése és a helyzet gyorsabb rendezése szempontjából ez a javaslat az előnyösebb, 2./ a nyugdijasokat, valamint a négy és többgyermekes családok kiadásait érdemlegesen nem érinti, 3./ gyorsabban elérhető az arányosabb teherviselés es a társadalmi igazságtalanságok csökkentése Jb