MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-12-07 177. öe. - 1981_PB 177/89

- 11 ­A tanulmányok során többnyire "ideálisabb " szocializmus képet ismernek meg és ezt kérik számon valóságunktól.Az elmélet és a társadalmi gyakorlat közötti eltérések felol­dása sokuk számára nehézséget jelent. Nehezen értik meg a szocializmus építése során jelentkező ellentmondásokat. Igen érzékenyen reagálnak társadalmunk fogyatékosságaira, elitélik a tehetetlenséget, a felelőtlenséget, a bürokrá­ciát, a hatalommal való visszaélést. Nem elégedettek az is­kolai, egyetemi, főiskolai demokratizmus fejlődésével. Egy­re növekszik azoknak a száma, akik a gazdasági nehézségekkel, az életszínvonal alakulásával, a társadalmi mobilitás csök­kenésével hozzák összefüggésbe a pályakezdés és a társadal­mi beilleszkedés gondjait. Szűkebb körben erősödik a kétel­kedés, a perspektíva hiányának érzete. Egyes hallgatók meg­kérdőjelezik a pártirányítás szükségességét, a munkásosztály vezető szerepét elavult kategóriának tartják. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a szocializmus építése előbb­re járhatna, ha nem politikai szempontok domináltak volna a gazdaságban, a kádermunkában, hanem a szakértelem, az ér­dekek szabadon engedése. A hallgatók többsége élénk figyelemmel követi a politikai eseményeket. A szocialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista mozgalom helyzete, az "eurokommunizmus 11 , a pluralizmus, a többpártrendszer, a polgári demokrácia kér­dései iránt tanúsítanak figyelmet. Egyes hallgatók számára a napi politikai események értékelése nem mindig proléma mentes. Egy-egy meglepő, újabb jelenség, esemény mélyebb okainak megértése, megfelelő minősítése hosszabb időt igényel. A hallgatók nagy érdeklődést tanúsítanak hazánk leg­újabbkori történelme iránt is. Jobban akarják megismerni a felszabadulás utáni eseményeket, a személyi kultusz' idő­szakát, az ellenforradalom okait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom