MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-12-07 177. öe. - 1981_PB 177/84

- 6 ­Az intézményi demokratizmus fejlődését akadályozza az is, hogy gyakran elmulasztják a választ a hallgatók kérdései­re, vontatottan halad jogos problémáik megoldása. Előfor­dul az oktatók ellenállása az egyes központilag is megfo­galmazott és a hallgatók által támogatott korszerűsítési feladatok megoldásával szemben. Az egyetemek, főiskolák politikai életének irányítói a pártszervezetek. A pártszervezetek igen jelentős politi­kai erőt képviselnek. Az oktatók között - egyetemenként kü­lönbözően - 27-57 % a párttag. Az egyetemi, főiskolai párt­szervezetek a párt politikája helyi megvalósításának alap­vető bázisát képezik, az egyetemek életének meghatározó té­nyezői, minden fontos egyetempolitikai kérdésben állást foglalnak. Résztvesznek a közép és hosszú távú fejlesztési tervek elkészítésében, az oktató-nevelő munka korszerűsíté­sében, a tudománypolitika helyi megvalósításában, gyakorol­ják a káderhatáskört, élnek az állami vezetőket beszámolta­tó jogkörükkel, szervezik a pártéletet, irányítják a tömeg­szervezeteket. Nem eléggé oktatási-nevelési központú, illetve a hallgatókra irányuló a felsőoktatási pártmunka. Sok párt­tagnak van közvetlen feladata a hallgatók politikai neve­lésében, a KISZ segítésében, de ez nem általános a tagság egészére. Egyes esetekben érzékelhető a politikai kezdeménye­zés, érzékenység, aktivitás gyengesége is. Ugyanakkor az is előfordul, hogy állami, illetve KISZ feladatokat átvál­lalnak. A pártszervezetek nehezen tesznek eleget a hallga­tók körében pártépítő funkciójuknak. Meglehetősen szűk azok­nak a köre, akik tudatos munkával, személyes hatással, az ifjúsággal közösséget vállaló szemlélettel a legjobb hallga­tókat eljuttatják a párttagságig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom