MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-04-07 172. öe. - 1981_PB 172/36

-S ~ -0 \ l & Kádár elvtárs saját tapasztalatainkra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a kibontakozás legfontosabb feltétele egy olyan minimális program nyilt meghirdetése, amit a párttagok és a tömegek is megértenek, amely az első kapaszkodót jelenti minden kommunista, a szocialista konszolidáció valamennyi hive számára. Alapvető követelmény az is, hogy a párt valamennyi tagja és szervezete helyesen értelmezze, s valósitsa meg a demokratikus centralizmus elvét. A párt semmiképpen nem engedheti meg, hogy kivülről beleszóljanak az ügyeibe. Az államnak meg kell őriznie ütőképességét, biztositania kell, hogy az intézmények és az állampolgárok egyaránt betartsák az alkotmányos rendet. A mi pártunk számára szabállyá vált a nyilt, őszinte szótértés a tömegekkel, a párt és a tömegek kapcsolata csak a bizalomra épülhet. Kádár elvtárs aláhúzta, hogy Lengyelországban mozgósitani kell a szocializmus minden hivét a néphatalom megvédésére. Valószinüleg vannak olyanok, akik a szocialista országok együttes erejétől várják a rendcsinálást. A szélsőséges nyugati körök sem bánnák az ilyen beavatkozást. A mi álláspontunk azonban változatlanul az, amit a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői a múlt év decemberében együttesen megfogalmaztak. A harcot a lengyel elvtársak vigyék végig, elsősorban politikai eszközökkel, de ha szükséges, alkalmazzák a hatalom más eszközeit is. Még külső segitség esetén is a belső erőknek kellene megoldaniuk az összes politikai és társadalmi kérdést, igy volt ez 1956. november 4-e után nálunk is. A rendkivüli kongresszussal kapcsolatban Kádár elvtárs hangot adott annak az aggodalomnak, hogy az jóvátehetetlen fejleményeket is hozhat, igy például a párt szociáldemokratizálódásához vezethet. &>