MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1980

1980-01-21 161. öe. - 1980_PB 161/51

- 13 megítélésének módja a jövőben sem lehet más, mint a tehetség, a szorgalom, a társadalmi tevékenység hasznossága, a munka. Az értelmiség elfogadja a párt vezető szerepét, részese a vezető szerep erősítésének, történelmi szükségszerűségként értékeli a munkásosztály vezető szerepét. Az értelmiség helyéről, szerepéről élnek és születnek azonban helytelen nézetek. Ezek nem politikai szembenállásból fakadnak, hanem abból, hogy néha helytelenül ítélik meg az értelmiség növekvő társadalmi súlyát és szerepét, a munkásosztály vezetését támogató tevékenységét. Ez a nézet elsősorban az értelmiség soraiban termelődik és hamis illúziót kelt a munkásosztály tényleges vezető szerepéről. A Budapesti Pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, az intézeti, intézményi pártszervezetek az utóbbi két esztendőben jelentős erőfeszítéseket tettek, a fiatal értelmiségiek párttaggá neveléséért. Ennek jó eredményei vannak az írók, művészek, orvosok között, a színházművészet, az ipar- és képzőművészet, a zeneművészet területén, a Magyar Televíziónál. Az eszmei tisztaság útja a párttaggá nevelés is. 3. Alkalmazottak a fővárosban Ebben a társadalmi rétegben is folytatódott az átrendeződés, növekedett az alkalmazottaknak - gyakran a valós szükségleteket meghaladóan - a száma és szerepe. Budapesten ma 300 ezer nem fizikai dolgozót sorolunk az alkalmazotti kategóriába. Munkájuk a közvetlen termelőmunka és az értelmiségi munka között helyezkedik el. Tevékenységűk nélkülözhetetlen,mert mindkét munkával kapcsolatos, mindkét irányban érezhető. Ez a társadalmi réteg van legközelebb a vásárló, az ügyeit intéző állampolgárokhoz, ők jelentik a hatalom megjelenését is. Ezért az alkalmazotti réteg szerepe, tevékenysége, - különösen az államigazgatásban politikai hangulatjavító, vagy hangulatrontó tényező lehet, mivel munkájuk társadalmi hatása nagy, ezért annak minősége rend&