MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1980

1980-01-21 161. öe. - 1980_PB 161/42

k foglalkozásúak és az alkalmazottak számának növekedését. De ez meghaladta a társadalmi szükségleteket. A korszerűbb termelés, a fejlettebb társadalmi viszonyok abban is kifejeződnek, hogy csökkent a szellemi és fizikai mun­ka közötti különbség, a különböző társadalmi rétegek - munkások, értelmiségiek, alkalmazottak - közelebb kerültek egymáshoz. Ez a folyamat tükröződik a vegyes összetételű családok számának növekedésében is. * Az osztályok, rétegek egymáshoz közeledése mellett azonban az is tapasztalhaté, hogy az egyes rétegeken belül, - a munkás­osztályon belül is - megfigyelhető a differenciálódás, ami össze­függ a szakmai fejlődéssel, tevékenységük eltérő feltételeivel, koncentráltságukkal és a szükséges értékrendek hiányával is. 1. A fővárosban dolgozó munkásság helyzete és politikai szerepe A Budapesti Pártbizottság,a főváros pártszervezetei, ál­lami és társadalmi szervei rendszeresen és felelősséggel foglal­koztak a munkásság munka- és életkörülményeinek, szakképzettsé­gének, politikai és ideológiai tudatosságának és aktivitásának elemzésével és javításával. Az a célunk, hogy tovább növekedjen a munka, a munkásság társadalmi rangja. A munkásosztály vezető szerepe. - a párt politikája nyomán ­minden területen érvényesült. A munkásosztály vezető szerepe tör­ténelmi szükségszerűség, érezhető a hatalom szilárdságában, a termelésben, a szocialista demokrácia fejlődésében. De nyomon követhető a munkásosztály szocialista életmódjában, szakmai tu­dásának növekedésében is. Az elmúlt öt évben fővárosunkban a fizikai dolgozók száma az aktív keresőkhöz képest tovább csökkent. 1970 és 1979 között ez 146 ezer főt jelentett. De a munkásság - elsősorban az érték­teremtő nagyüzemi munkásság - változatlanul ma is meghatározója a város hangulatának, társadalompolitikai szerepének. k%

Next

/
Oldalképek
Tartalom