MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1980

1980-09-19 167. öe. - 1980_PB 167/42

- 22 E tekintetben sem kell változtatni a párt régebbi, illetve a legutóbbi, a XII. kongresszusi határozatain. Mi 1956-57-ben voltunk abban a helyzetben, hogy újra kellett értékelni a szakszervezetekkel kapcsolatos álláspontunkat és e tekintetben is a lenini alapelveknek megfelelő politikát kellett kidolgozni. Ezek közül néhány; - A tömegszervezetek és igy elsősorban közülük a legjelentősebb, a szak­szervezetek úgynevezett transzmissziós szerepének egyoldalú értelmezésével szakítani kellett. E szerint ugyanis a szakszervezetek feladata mindössze a párt politika jának a közvetítése a munkásosztály számára. Ez hibás felfogás egyrészt azért, mert feltételezi, hogy a párt közvetlenül vezethet egy önálló tömegszervezetet és hibás azért is, mert a szakszervezetek szerpét csak a pártpolitika végrehajtásában látja és a párt politikájának ala­kításában nem ad feladatot a szakszervezeteknek, számit rájuk. Mint ismeretes az ilyen nézetekkel mi gyökeresen szakítottunk. A párt nálunk számit, igényt tart a szakszervezetek önálló munkájára, önálló véleményére. Nem volt az utóbbi 20 évben olyan jelentősebb - az egész nép sorsát érintő kérdés - eldöntése, amelyben ne kérte volna ki a párt a szakszervezetek véleményét. És pártunk azt is pontosan tudja, hogy a párt nem hozhat kötelező hatá­rozatokat a szakszervezeti szervekre. Kizárólag a benne működő pártta­gokra. A párttagok viszont a párt politikájának csak a meggyőzés utján szerez­hetnek érvényt. Tilos számukra például a pártra, a párt tekintélyére hivatkozva igényelni egy állásponthoz a szakszervezeti szerv, illetve tagság hozzájárulását. Csak érvek, érveslé alapján lehet bármely pártszervezet álláspontját szakszerve­zeti fórumokon érvényesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom