MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1980

1980-01-21 161. öe. - 1980_PB 161/18

- 16 Az a véleményem, hogy ezt a helyzetet csak rontja a munkásosztály utánpótlásának kérdése, a fizikai munka lebecsülése. Véleményem az, hogy a munkásosztály utánpótlásánál nem eléggé következetes a beszámoló. Az első részben arról van szó, hogy az értelmiségi családoknál kevés a munkás fiatal, a 4. oldalon, amikor az oktatás keretében szólunk erről az szerepel, hogy nagy gondot okoz a szakmunkásképző intézetekben a nagyarányú - 21-22 %-os •• lemorzsolódás . Ez önmagában nem volna nagy baj. Ugyanakkor a felsőoktatási intézetekben 3o ezer fiatal tanul a nappali, és ugyanennyi az esti és levelező tagozaton. Az nem baj, hogy itt öt év alatt 2o %kai nőtt a tanulók száma, a baj az, hogy ennek a folyamata a munkásosztály utánpótlására gyenge, kevesen lesznek fizikai munkások. Fontos ezért a beszámolóban az ezzel kaposolatos politikai feladatokról szólni. A másik észrevételem az ifjúság helyzetével kapcsolatos. Ezt a kérdést ugy vetem fel, hogy a fejezetek között egy-egy azonos témában a megállapítások nem egységesek, vagy nem azonos a mérce. A 17. oldal első bekezdésében a pozitiv fejlődés bemutatása után arról beszélünk, hogy a fiatalok társadalmi megítélése ma sem egységes. Ez nem is lehet, ez a fejezetekben is igy szerepel, az elosben is váltja egymást a jó és a rossz. Felmerül, hogy sok a közömbös fiatal. Véleményem szerint az ifjúság megítélésében a társadalomtól, a kommunistáktól azt kell elvárni, hogy a megitlés differenciált legyen, konkrétabb és egységesebb legyen. Az ifjúság megítélése a jelentés szerint sem megnyugtató, a művelődési intézmények, a KISZ munkája elmarad a lehetőségektől. A 18. oldal utolsó bekezdésében beszélünk arról, hogy a KISZ szervező munkája az iskolákra épül, gyengébbek a nagyüzemi szerkezetek, s ez önmagában sem megnyugtató. Ugyanakkor azonban, ha a társadalmi viszonyok alakulásában, vagy a közoktatásról szóló fejezetben nézem az ifjúság megítélését, szinte azonos problémák jelentkeznek. A KISZ-ről számomra egy nehezen elfogadható megállapítás van a 87. oldalon, ahol azt példázzák, hogy a KISZ kommunista jellege erősödött, később arról irnak, hogy a KISZ tagokra vonatkozó hatás gyenge.^A kommunista jelleg egyik fő meghatározója a tömegkapcsolat erősitése és ennek a szervezetnek a pozitiv hatása a szervezeten kivüli fiatalokra, és ez nem jó. létszámában sem növekszik a KISZ tagság / kevesebb a fiatal /. keményem szerint e kérdésekre világosabb választ kellene adni. Az előterjesztés sokszínűségét, egységét ne gyöngítsük ezzel, hanem inkább arra törekedjünk, hogy a fejezetek egysége erősödjék. Ilyen vonatkozzásban van más példa is. Pl. az építőiparról szóló fejezetben azt mondjuk, hogy szervezetlenségből 2o % a veszteségidő, a fővárosi ^dolgoknál azt irjuk, hogy a kapacitások miatt maradt el az építőipar. Tehát nem a munkaerő hiány, hanem a szervezettség kérdése az elsődleges, ezt kell inkább felvetni. Véleményem szerint a beszámoló a pártértekezlet jelentőségének megfelelően került összeállításra, a beszámolót ezért elfogadom. A