MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979

1979-02-27 156. öe. - 1979_PB 156/84

€ -3- a létszám csökkenés a kiemelt ágazatban jelentős, pl., lakás és kommunális építésben 8,6 %, szakiparban 10 %; - a nagyértékü gépek és berendezések megfelelő kihasználtsága nem biztosított; - a mélyépítő, valamint a szak-, és szerelőipari kapacitás elmaradt a követelményektol; - az üzem- és munkaszervezési hiányosságok, a fővárosi beruházások nem megfelelő előkészítettsége; - a kapacitások szétforgácsolódása. A budapesti épitőszervezetek állóeszköz állománya 14,2 md. Ft., ami az 1970. évinek mintegy két és félszerese. Az V. ötéves tervben a központi fejlesztési források kevesebb, mint felét kapták a fővárosi szervezetek és ennek is csak egy része növeli a fővárosi kapacitást. Ez is mutatja, hogy a budapesti épitőipar technikai színvonalának fejlesztése nem volt kiemelt. Előrehaladás mutatkozik azonban a korszerű üzemi építési módok és technológiák alkalmazásában. Különösen a lakáshoz kapcsolódó létesítmények építésében válnak egyre inkább általánossá a korszerű és könnyűszerkezetes építési módok. A budapesti építőipari szervezetekben 1978-ban 143 ezer fő dolgozott, s ebből a fővárosban 105 ezret foglalkoztattak. Kritikus a helyzet a fővárosi komplex lakásépítésben, a 43.sz. ÁÉV fizikai dolgozóinak száma két év alatt 800 fővel, a BLV 460 fővel csökkent. Erőteljes a munkáslétszám csökkenés a szövetkezeti építőiparban is, 3 év alatt 14 %. A fővárosi építőmunkások havi átlagbére 1977-ben 204 Ft.-tal haladta meg az országos átlagot, az ÉVM fővárosi vállalatainál 159 Ft.-tal. Ez elégtelen, mivel a minisztériumi épitőipar a fővárosban az országos átlagot lényegesen meghaladó mértékben foglalkoztat nem helyi munkavállalókat, akiknél a különélési pótlék nem fedezi a családtól való távol élés többletköltségét. A vidéki munkavállalók száma 65.000 fő. Naponta 28-30 ezer épitőmunkás jár be