MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979

1979-04-02 157. öe. - 1979_PB 157/24

- 23 - Ugyanakkor az utóbbi időben valamelyest háttérbe szorult a külső térségek pártjainak sokoldalú érintkezése. - együttes fellépésük előző évtizedekhez képest kevésbé rendszeres, - Európában a Berlini Tanácskozás óta nem került sor a szoc. és tőkés o. testvérpártjainak találkozójára, - Közös akció is mindössze egy volt a neutronbomba elleni tiltakozás - a komm. és munkáspártok világméretű találkozója utoljára 1969-ben Moszkvában volt. Azóta bekövetkezett változások szükségessé tennék egy ujabb világértekezlet összehivasát, megszervezését, de ehhez a feltételek nincsenek meg. Zöme a pártoknak helyeselné a világértekezlet összehivását, de több párt elzárkózik ilyen gondolattól. - a román, -aj ugoszláv, - koreai, - japán, -dán , - francia, - spanyol, és más pártok a sajátos nemzeti körülményekre hivatkozva nem tartják sem szükségesnek, sem lehetségesnek a világértekezlet összehivását. - Az utóbbi időben előtérbe kerültek a kommunista pártok kapcsolatában a 2 oldalú találkozók. Ezek jó lehetőséget adnak a szűkebb tapasz­talacserére . - Növekvő hatást gyakorolnak a komm. és munkáspártok viszonyára a testvérpártok politikai felfogásával magatartásával összefüggő viták. Az utóbbi években állandósult a vita: - a szocializmushoz vezető utakról, - a szoc. társadalom alapvető vonásairól, - a hatalom osztályjellegérő 1, - a pluralizmusról, - a proletár diktatúra és demokrácia viszonyáról, a szabadság­jogokról, a szocializmusban, - a proletár internacionalizmusról, - arról, hogy érvényes-e a leninizmus a gazdaságilag fejlett tőkés országok viszonyai között. Ezeknek a vitáknak az ad objektiv alapot, hogy a különböző helyzetben lévő testvérpártok keresik a m.oszt. adott körülmények közötti leg­jobb politikáját és az természetszerűleg eltérhet az eddigi tapasz­talatoktól . - De egyes Ny.Eu-i kommunista pártok már nemcsak részkérdésekben, hanem az uj programjaikban a szocializmushoz vezető úttal, a szoc. társadalom lényegével összefüggésben alapvető, elvi kér­désekben térnek el a M-L-mus klasszikusainak tanításaitól és a szoc. épitésének eddigi tapasztalataitól. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom