MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1978

1978-11-03 153. öe. - 1978_PB 153/69

' 12 i t jelenleg a komfort nélküli lakások száma 2oo.ooo-re tehető, J j A lakágfe

.1le8ztégl_tevékehy.

9ég társadalmi, hfl.ta.ga A lakásfejlesztési tevékenység pozitív társadalmi hatásai s I - A rendkívül súlyos mennyiségi lakáshiány mértéke kissé, aránya lényegesen csökkent. - A minőségi igények kielégítését mutatja, hogy Budapest lakosságának 1/4-e költözött uj lakásba. - Az újonnan épült, főleg az állami lakásépítés kereté"ben megvalósult lakások felszereltsége magas színvonalú, az igényeket általiban kielégíti. - A lakásviszonyokban a szocialista társadalom fejlesztési célkitűzéseivel megegyezően kiegyenlítődés következett he, a munkáscsaládok lakáshelyzete gyorsabb Ütemben javult, mint a többi társadalmi rétegé. A lakáehelyzot problémái a,jelenlegi helyzetet jellemző súlyos lakáshiányból erednek: - A fiatal családok önálló lakáshoz jutása jelentősen fejlődött, de az uj lakások mérete szűkös és ez gátolje a születések számának a népességi reprodukcióhoz szükséges méretű növekedését. - A munkáscsaládok lakáshelyzetének javulása belső ellentmondásokhoz is vezetett. A munkások egy része korszerű, uj lakásban lakik, más része viszont a régi lakásállomány legrosszabb minőségű lakásaiban él. - A lakásépítés térbeli aránytalanságai miatt és a lakáselosztás raechnaizmusa vitatható elemeinek következtében társadalmi szegregációs jelenség bontakozott ki. Az uj lakótelepeken a fiatal családok, a társasházas területeken az értelmiségiek, a pesti családiházas kerületekben az alacsonyabb végzettségű munkáscsaládok koncentrálódnak

s a belső pesti városrészek társadalmilag is el69