MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1978

1978-04-07 148. öe. - 1978_PB 148/6

_ 5 Vigyáznunk kell, nem szabad gyorsan minősíteni. Afrikai részen a gyors változások feltételei vannak meg. Közel-Kelet; Szádat nem hozta előbbre a béke kérdését, az imperializmus tovább folytatja a haladó társadalmi erők megosztására és gyengítésére irányuló tevékenységét. A Belgrádi- találkozóról: lebonyolódott, megjelentek az értékelések. Jellemző itt is az enyhülés, a szocialista országok ellen irányuló kampány. A tanácskozás elérte célját, és minden fél képviselte saját álláspontját, a szocialista országok: a helsinki záróokmány felülvizsgálatára nem került sor, az enyhülést katonai sikra is át kell tenni,a szocialita országok ellen irányuló támadást visszautaistották. Románia a burzsoá állam álláspontját képviselte. Jugoszlávia túlzott jelentőséget tulajdonított a belgárdi értekezletnek. A NATO országok álláspontja egyértelműen a szocialista országok elleni közös akció. A semleges szerepet betöltők sok irreális javaslatot tettek. Fő feladatának a tanácskozás eleget tett: eszmecsere volt, nyíltan állást foglaltak, sor kerül a tanácskozás folytatására, Madridba, de először szakmai jellegű tanácskozás jön létre. A KB áttekintette az élelmiszeripar és a mezőgazdaság helyzetét, értékelte agrárpolitikánk megvalósításának tapasztalatait, s megjelölte a további tennivalókat. Miért került napirendre a mezőgazdaság; 1964-ben foglalkoztunk útijára ezzel a kérdéssel, a XI.Kongresszus döntött abban, hogy hogyan tovább. Az októberi ülésen a népgazdaság helyzetével foglalkoztunk. Az egész népgazdaságban a fejlődés időszakát éljük, melyben a mezőgazdaság is benne van, s erre is hatnak az ezekkel járó tényezők. A 2o hozzászóló azt igazolja, hogy időszerű volt a mezőgazdaság, és élelmiszeripar helyzetét napirendre tűzni.A mezőgazdaság népgazdaságban betöltött helyéről, szerepéről szólva elmondták, hogy nagyobb lehetőség van, ezt jobban ki kellene használni. Kevés az olyan ország, ahol 73 %-os a termőtalaj nagysága. Dániánál 43 %, a Szovjetuniónál kb. lo százalék. Jó adottságokkal rendelkezünk, szinte minden fontos élelmiszer előállitása lehetséges. Felvetődött, hogy nagyobb hányadot a nemzeti jövedelemből; sokkal jobban ki kellene használni a jelenlegi lehetőségeket. Szó került a TSZ-ek összevonásáról, többféle vélemény hangzott el; kategorikusan ellenezni kell, - nem vezet jóra. A párt álláspontja; nem szorgalmazni, de ahol a feltételek biztosítottak, eredményesebb gazdálkodást Ígérnek,a tagság egyetértése mellett lehet. A háztályi gazdaságok kérdése is felvetődött: ez a tevékenység össze van hangolva a nagyüzemi gazdálkodással, teljesen más, mint korábban. Az ipari háttér elmarad a mezőgazdaságtól, a gépgyártás, a feldolgozó ipar, hűtő kapacitás stb. Komplex fejlesztést kell célul tűzni, Sokáig vita volt, hogy kihez tartozik, nem ez dönti el a vitát, nem ez hanem az oldja meg a problémát, hogy komplex fejlesztést kell megvalósítani. A vegyiparról, növényvédő szeredről stb. elismerően nyilatkoztak, de felvetették, hogy ha ezen a területen nem tudunk rövidesen előbbre lépni,hamar bekövetkezik az, hogy más vélemény alakul ki. A tudományos kérdésekről többen szóltak, megállapították, hogy összehangoltabb munkával, eredményesebb tevékenység érhető el. A tulajdonviszony kérdésével kapcsolatban; - a szövetkezeti tulajdont nem akarjuk államosítani. A szövetkezeti és az állami gazdaságok is az előttünk álló feladatok megoldásán munkálkodnak. 6