MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1977

1977-03-18 142. öe. - 1977_PB 142/6

£ Ifjúságpolitikánk helyes, jó hogy a mai fiatalok helyzete könnyebb, mint szüleiké volt az korukban. A fiatalok többsége felelősségteljesen vesz részt az üzem, az ország munkájában, a termelésben, a társadalmi feladatok teljesítésében, ugyanakkor nem ártana kissé erélyesebben - ha kell büntető szankciók alkalmazásával - fellépni azok ellen, akik nem szeretnek dolgozni, ezért vándorolnak egyik helyről a másikra, keresve, hol lehet kevesebb munkával jobban élni, s erre még csábitják is a többieket. Ez a közösségnek is nagy kárt okoz. Szigorúbban kellene eljárni a fiatal bűnözőkkel szemben, hogy ne legyen kedve ismételten elkövetni hasonl, esetleg súlyosabb bűntényt is. A népesedéspolitikai tervek megvalósítását segitő intézkedéseket, rendeleteket helyeslik, mert nagy segítséget jelentenek a nők részére,de elmondják azt is, hogy egyes rendelkezéseket nem ártanak előre megbeszélni azokkal, akiket érint /GYES bevezetése, segélyösszeg emelése/. Talán tudnának áthidaló javaslatokat tenni. Ezzel elkerülhető lene hogy az igénybe vevők egy része a könnyebb megélhetés lehetőségét lássa benne azt, hogy egyes családok abból éljenek, hogy az anya gyereket szül. Ugyanakkor a gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák elmondják, hogy hátrányos helyzetben vannak a női üzemekben dolgozók, mivel más vasipari üzemek a kevés GYES-en lévőt rendszeresen segélyezik, látogaják, amire nálunk nincs lehetőség. A beszélgetések közvetlen légköre, az egymás munkájával kapcsolatos nyilt, pártszerü véleménnyilvánitás olyan párttagokat is szóra birt, akik eddig nem vagy ritkán hallatták hangjukat. Véleményt mondtak a helyi pártéletről, anyagi, társadalmi becsülésről, a gazdasági, társadalmi munka végzéséről. Sokan felvetették, hogy az üzem sokkal jobb eredményeket is elérhetnek ha valami módon meg lehetne szüntetni a jelenlegi létszámhiányt, illetve az ezzel kapcsolatos munkás felhígulást, munkamorál romlást, munkafegyelem lazulást. Elmondták, hogy hiába akad néhány belépő, ha gyakorlott munkások lépnek ki. Ez kihat a párttaggá nevelésre is. Szóltak arról is, hogy van aki a párttagsági dijat tartja soknak, ezért nem akar párttag lenni. Szóvá tették, hogy a gazdasági vezetőknek szigorúbban kellene a munkafegyelmet megkövetelni. A beszélgetésekből kitűnt, hogy a felsőbb és a helyi pártszervezetek irányító munkáját pozitívan értékelik. Ez segíti a cselekvési egységet. Többek részéről elhangzott az a kérés, hogy az ilyen jellegű beszélgetéseket két-három évenként jó lenne megtartani, ezzel igen sok információ birtokába kerülhetne a pártvezetés. Többen szóvátették, hogy több törődést igényelne, és érdemelne a munkásőrség. 6