MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1977

1977-03-18 142. öe. - 1977_PB 142/30

•'. - 28 Égető Lajos elvtárs: az értékelést jónak, reálisnak tartja, egy kicsit árnyaltabb. Eredmények és hibák arányát illetően: a kritikai elem több, önkritika kevesebb. A párttagsággal .folytatott beszélgetéseknél az alapszervezetek mindenben igyekeztek a kitűzött feladatoknak eleget tenni. A kongresszus által megszabott feladatoknak az alapszervezetek a párttagság még^ nem mindenben tett eleget; a határozat végrehajtásáért folyó munka folyamatos, tehát az ösztönzés elsősorban a vezetőségeken múlik. Újra és újra vissza kell térni a hozott határozatok végrehajtására, elsősorban a felelősöket illetően. Tehát uj határozatokat addig nem szabad hozni, mig az érvényben lévőket meg nem valósítottuk. Az előterjesztéssel egyetért, javasolja

, egészüljön ki a vitában elhangzott javaslatokkal, észrevételekkel. Az 5. oldal 3. bekezdésével kapcsolatban mely ugy irja ".. az életszínvonal emelkedésének ütemét alacsony jövedelmű családoknál, nyugdijasoknál lassúnak érzik"; javasolj

a kijavitani ugy ahogy azt Somogyi elvtárs is megallapitotta : tulajdonképpen csökkent. Készei Károly elvtárs: egyetért a beszámolóval, a javaslatokkal; egyetért azzal, hogy a párttagsággal történt beszélgetések során felvetett problémákra - illetve nyitott kérdésekre adjanak választ az illető pártszervezetek vezetőségei. Javasolja a KB felé, hogy levélben fejezze ki köszönetet a parttagságnak a végzett jómunkáért. A párttagsággal való egyéni törődést nagyfontossagunak tartja, annál is inkább, mert saját társadalmi munkája végzésén keresztül azt tapasztalja, hogy sokszor az emberek egymáshoz való nem megfelelő viszonya miatt; vagy munkahelyeken egymással való nem törődés és ehhez hasonló magatartás oda vezet, hogy jó elvtársak becsületes dolgozók perspektívája derékba törik, /két elvtárs fegyelmijét emiitette/ Pártszerveink az előzetes elképzelésüktől eltérően azt tapasztalták, hogy jóval kevesebb lett a pártból való kizárás ; nőtt a munkások számaránya, l$l-el több mint 1975-ben. A kilépők száma viszont megháromszorozódott; ebből a munkások számaránya nagyobb. Kérdezi: nem könnyen mondunk-e le a munkásokról ? Vé1eménye szerint az egzisztencia soha nem látottT arányban kezd összefüggésben lenni a párttagsággal. Megjegyezte,^ hogy a munkások - a párttagság viszonylatában - pártfegyelmije 5 f5-al növekedett. >2P