MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1977
1977-12-09 146. öe. - 1977_PB 146/44
a Francia Kommunista Párt főtitkára és Jean Kanapa elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Marehais elvtárs tájékoztatást adott a franciaországi helyzetről, hangsúlyozta, hogy a válság tovább mélyül és kiterjed az egész társadalomra. Általánossá vált a változás igénye. A közvetlen feladat: mélyreható strukturális reformok bevezetése, mivel a tömegek még nem követik a szocializmus jelszavát. A francia baloldal befolyása 1972-től a közös kormányprogram kidolgozása óta folyamatosan nő. A burzsoázia felismerte az ebben rejlő veszélyeket, ellentámadásba lendült , az imperialista országokkal egylt a szocialista internacionálé közreműködésével erőteljes nyomást fejt ki a baloldali egység megbontására. Arra törekszik, hogy a szocialista pártot eltávolitsa a közös kormányprogramtól, szembe forditsa a Kommunista Párttal. Ugyanakkor arra törekszik, hogy a jövő évi általános választásokon a jobboldali pártok győzzenek. Az FKP politikája azon a felismerésen alapszik, hogy a nép változást akar, a burzsoázia pedig képtelen megoldani az ország problémáit. A párt birálja a szocialistákat a közös kormányprogram feladásáért és erősiti a kommunista párt sorait. A baloldali egységben bizó tömegeknek azt kell megmagyarázniuk, hogy alapvető fontosságú az egység tartalma és célja. Az egységnek nem lehet célja a tőkés válság igazgatásának vállalása, amire a rtformisták készek lennének vállalkozni A francia kommunisták szocializmust akarnak, amely a dolgozók hatalmára és a termelési eszközök kollektiv tulajdonára épül. Figyelembe veszik a létező szocializmus eddigi pozitiv és negativ tapasztalatait is. Véleményül! szerint a szocialista világrendszer hatására nagyot változott a világ, ami uj megoldásokat tesz lehetővé. A kommunista mozgalom azonban sok időt vesztett, késlelkedett az uj helyzet felismerésével. A francia kommunisták uj módon közelitik meg a szocializmushoz vezető ut kérdését, tanulmányozzák a szovjet forradalom tapasztalatait, de azokat nem mindenben tekintik követendő példának.
