MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1976

1976-04-27 136. öe. - 1976_PB 136/18

Jovaaovics Miklós elvtárs ; A beszámolót követő hozzászólók közül Pál elvtárs egyéb dolgok mellett szóba hozta a mai magyar irodalom ós ezen belül az irodalom, a gmblicisztika szerepét melynek - napjainkban - nagy szerepe van a gazdasági építőmunkában. Néhány elvtárs reagált és javasolták, hogy hozzam sióba, hogyan valósulnak meg a tudománypolitikai irányelvek a gyakorlatban* ügy érzem, legjobb lesz, ha a saját portám előtt seprek. En nem a bizonyítványt akarom magyarázni, hanem azt szeretném, ha néhány percig együttesen gondolkoznánk a Rómáról. Evek óta az írószövetségében a kommunista pártaktiván azért veszekszünk, hogy az irok foglalkozzanak alaposabban a mai életből vett ügyekkel, ha kell problémák felvetésével. Ezzel szemben éppen a bublicisztikai Írások a múlttal foglalkoznak, a XV., XVI. századdal, és MJDdBt— a mai témával foglalkoznak a legkevesebbet. Az írószövetségben az utóbbi időben szinte válság játszódott le. El kellett dönteni a jövő tennivalóit, a legfontosabbakat. Ennek során határoztuk el azt, hogy megindítjuk a sokat emle^etettt "kesudió

n-vitát, azt, hogy elsősorban a mai témákról írjunk és vitázzunk. Súlyosabb viták is szóbakerültek. Illyés Gyula szóvá tette, hogy az Élet és Irodalom c. folyóirat hosszú időn keresztül nem felelt meg a kívánalmaknak. Igen sok iró szerint ez az irodalmi hetilap - mely a párt kulturális politikáját követi - furcsa cikkeknek helyt ad és lényegében nemzetellenesnek tűnt. Be akartuk bizonyítani, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Elindítottuk a kesudió vitát és a célt elértük. Pártunk legaktuálisabb kérdéseit szolgáljuk - mindenki a maga munkáját végezze el becsülettel. Valljuk be, hogy naponta és igen gyakran találkozunk az élet különböző területein olyan slendriánsággal, amit nem szabad elhallgatni. Mások kezdték el feszegetni a témát; bizonyos kezdeményezések történtek arra, hogy saások mondják el a hibákat. Pl. a Vigilia c. egyházi folyóiratban megjelent a pécsi püspök kétrészből álló tanulmánya az állam os egyház viszonyával kapcsolatban. Ebben többek között azt is fejtegeti, hogy milyen ma Magyarországon a munkafegyelem és megállapítja: "... az utóbbi evekben Magyarországon tragikusan romlott a munkafegyelem". Akkor kötelességünknek tartottuk, hogy ml is szóljunk. Ezután irta meg Berta Bulcsú a cikkét, csoportosítva a kérdéseket. Ezen lehet vitatkozni, de azt is meg lehet állapítani, hogy a szándéka tiszta volt. Az a fucsa jelenség fordult elő, hogy az irodalmi lap példányszáma illetve az eladott lapok száma megemelkedett. Ez igen sok elvtársat gondolkozóba ejtett. Jellemző a vitára, hogy az Élet és Irodalom nagyon sok levelet kapott, de egyetlen levél sem volt, amely ellenséges hangvételű lett volna, vagy a párt gazdaságpolitikájával szembenálló nézeteket fejtett volna ki, sőt konstruktív javaslatokat tettek* Ezt azért tartom jellemzőnek, mert voltak olyan viták - Pl: népesedés kérdésben - amikor kimondottan ellenséges alapállású levelek is érteztek. ik