MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1974

1974-02-21 118. öe. - 1974_PB 118/32

- 16 ­kasszámnál kapacitás gondjai vannak jelenleg. A darabszám mellett a megjelölt négyzetméter kötelező mutató is további feszültsége­ket jelent. A párt népesedéspolitikájával összhangban törekedni kell, hogy az épithetö nettó lakás alapterületek, illetve szoba­számok egyre inkább feleljenek meg a Budapesten kialakult demográ­fiai helyzetnek. Jelenleg tervezés alatt álló típusok az 53 m 2 át­lag alapterületet veszik alapul. A lakásrendelet alapvetően bevált. A lakbérfizetési mo­rál megfelelő. Az uj lakások 80 %-át fizikai munkások kapják. Ezen belül a fiatalok aránya eléri a 35 3-ot. A Fővárosi Tanács lakásrendelete a népesedési politikával összhangban messzemenően figyelembe veszi és lényeger. előnyökhöz juttatja ez évtől a három vagy ennél többgyermekes családokat. Ez megköveteli, hogy néhány ezer nagyobb alapterületű 3-4 szobás lakás is épüljön. Fel kell oldani azt a feszültséget, hogy a kapcsolódó létesítmények érvényben lévő normái /1000 lakásra jutó férőhely, illetve négyzetméter/ nem felelnek meg a követelményeknek. A la­kásépítési kapacitás fejlesztésénél figyelembe kell venni a belső, sürün lakott városrészek még felújítható tömbjeinek korszerűsíté­sét, melyhez a megfelelő ipari háttér hiányzik. Gondoskodni kell a lakásbontások mellett ar, ipari- intézményi szanálások pótlásá­ról, épitéséről. Központi intézkedéssel biztosítani kell e létesít­mények épitőipari kapacitását. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően a Fővá^­rosi Tanács kidolgozta a lakóházfelujitás irányelveit. Az ingat­lankezelő vállalatok 440 ezer bérleményt kezelnek r melyből a lakás bérlemények száma mintegy 400 ezer. Ezek fenntartására, felújítá­sára öt év alatt 9 milliárd forintot forditunk. Az épületek újra­előállítási értéke a jelenlegi nyilvántartások szerint mintegy 100 milliárd Ft. A bruttó értékkel szembeni nettó érték csak mint­egy 1/3 arányt képvisel. Oka, hogy az épületállomány időszerű felr ujitása az 1940-es évektől kezdve a háború, majd a pénzügyi eszkö­zök és épitőipari kapacitáshiány miatt elmaradt, illetve csak tö­redékében valósult meg. Megközelítő számitások szerint mintegy 16 milliárd jelenleg a felujitási lemaradás. Ez azonban csak az el nem végzett felújítások és az állagromlás összegét tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom