MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1974

1974-04-02 120. öe. - 1974_PB 120/33

-13 ­A pártszervek nagyobb gondot fordítanak a szakmai vezetők terv­szerű politikai képzésére, továbbképzésére. A javulás ellenére nem kielégítő a gazdasági és állami vezetők politikai iskolá­zottsága. A politikai képzettségnek közöttük nincs olyan rangja, mint a szakmainak. A pártszervek gyakran elnézik, hogy egyes vezetóTc politikai kép­zésben propaganda munkában nem vesznek részt. A pártbizottságok által készitett iskoláztatási tervek sokszor formálisak. A poli­tikai képzés sok esetben öncélú, nem párosul annak alkotó, gya­korlati hasznosításával. A párthatáskörök decentralizálásában és a hatáskörbe vontak szá­mának csökkentésébe történt javulás. Ez még közel sem elegendő. Nem valósult meg az az elv, hogy a káderek sorsáról ott döntsenek, mondjanak véleményt, ahol munkájukat, magatartásukat a legjobban ismerik. A pártbizottságok egyrószo ragaszkodik olyan funkciók hatáskörbe tartásához, amelyeket célszerűbb lenne az alapszerve­zetek véleményezési jogkörébe adni. Ugyanakkor az alapszervezetek kiterjesztik véleményezési jogukat nem jelentős funkciókra is, elveszik az erőt az érdemi funkciót betöltőkkel való foglalkozás­tól. A pártszervek döntési, illetve véleményezési jogköre alapjában érvényesül. A gazdasági, állami vezetők a káderkérdések elbí­rálásánál, döntéseiméi figyelőmbe veszik a pártszervek jogait, igénylik segítségüket. Esetenként azonban nem kellő időben, vagy^ nem eléggé előkészített anyagot terjesztenek a pártszerv elé. A pártszervek felelősségteljesen gyakorolják személyi ügyekben döntési, illetve véleményezési jogukat. A követelmények - főleg a politikai és vezetőkészségbeii alkalmasság - tekintetében a pártszervezetek igényesebbek, mint az állami, gazdasági szervek. A párt és állami, gazdasági szervek gyakran teljesen ellentétesen Ítélnek meg kádereket, ez sok vitának és összeütközésnek a forrása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom