MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1974

1974-04-02 120. öe. - 1974_PB 120/26

A káderkiválasztás elveinek értelmezése és érvényesülése nem minden esetben egységes. Nem lehet vitatni, hogy ma a szükséges szakmai hozzáértés, felkészültség elengedhetetlen. Ezt is figyelembevéve azonban kevesebb gondot forditunk a kiválasztásnál a politikai elemekre és a vezetókészségre. Az apparátus utánpótlását általában a helyi káderekkel biztosítjuk. Az utánpótlás forrását elsősorban az alapszervezeti párttitkárok és a KISZ apparátusa jelentik. A gazdasági,- állami és pártfunkcionárius Kölcsönös cserélődése - néhány kivételtől eltekintve - nem illetve csak egyoldalúan valósul meg. A gazdasági,- állami területről vezető beosztásúak alig kerülnek a pártapparátusba. A helyettesek vezetővé nevelésében, előléptetésében minimális az előrehaladás. A kiválasztás, nevelés hibái és életkoruk miatt a helyettesek jórésze nem alkalmas vezetőnek. Helyenként viszont - szubjektivitás miatt - az arra alkalmasabbakból sem lesznek vezetők. Általános jelenség, hogy a megüresedett függetlenített pártfunkciót - a követelményekhez képest - alkalmas káderekkel nehéz betölteni, igy esetenként kényszermegoldások, kompromisszumok születnek. A nehézségeket a már több alkalommal jelzett körülmények okozzák: - Kevés káderre terjednek ki ismereteink, a kiválasztásnál szűk körben mozgunk. Az utánpótlásra számbajöhetők megismerése, tudatos felkészitése, különösen a munkások köréből nem elég szervezett és eredményes. - A pártraunkával járó magasabb követelményeket többen nem vállalják, Indokolt esetben sem lépünk fel azzal a hibás nézettel és gyakorlattal szemben, hogy " a pártraunkával járó esetleges áldozatot nem illik igényelni." - A függetlenített pártmunkások nagy részének erkölcsi és anyagi elismerése nem áll arányban hivatásuk társadalmi jelentőségével, a politikai, erkölcsi felkészültségi követelményekkel, felelősséggel és megterhelésssel. Ez a X