MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1973

1973-04-20 114. öe. - 1973_PB 114/49

- 20 elveket is. Az a tapasztalat, hogy különösen a művezetők, egyes szakmunkás kategóriák, s a dolgozd nők értékelték nagyra az intézkedést. A műszaki és az adminisztrativ dolgosok körében a megértéshez - ugyanis azt megértették, hogy a munkások bérét helyes emelni - némi elégedetlenség is vegyült. A Politikai Bizottság regisztrálta ezt a tényt és arra a véleményre jutott, hogy nem állhatunk ezen törekvések mellé, mert nincs rá anyagi fedezet, de nem is ez a legdöntőbb, hanem a novemberi KB. határozat politikai célját kereszteznénk, ha az idén vagy a jövő évben az egyébként nagyon fontos és megbecsült alkalmazotti és műszaki rétegnél is hasonló béremelést hajtanánk végre. A KB. határozat alapvető intenciója ugyanis az volt, hogy bérarány javitást hajtsunk végre az ipari munkásság javára. A vállalatok a dolgozók közti bérfelosztást végülis teljes mértékben a központi elvek szellemében végezték el. Ez is bizonyitja, hogy a vállalatok azok között a politikai körülmények között, ahogy ma működnek /a pártszervezetek és a szakszervezet segitségével/, érettek az önállóságra ilyen fontos politikai akció jó végrehajtásában is. Végülis az összbér mennyiségnek 80 %-át lineárisan osztották fel és 20 %-át használták fel a dolgozók közötti differenciálásra. A novemberi határozat szerint a béremelés fedezete részben a vállalati saját erő, részben pedig az állami forrás. A béremelés természetesen a vállalati költségek emelése irányában hat, a bérköltségek arányát emeli, s a nyereséget csökkenti. A vállalatoknál főleg a fejlesztési alapok átmeneti csökkentését eredményezi, mert a részesedési alapok - miután azok a bérek arányában képződnek, kicsit jobban lesznek dotálva. Az állami költségvetés pedig elesik a nyereségadótól, ami itt kiesik. 49