MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/91

- 26 seket is. S ezt nem hagyhatjuk figyelmen kivül. De hiba az is, ha nem vesszük figyelembe az életszínvonal alakulásában szerepet játsző összes tényezőt. - Az életszínvonal megítélése csakis a mi társadalmunk egész helyzetének mindenre kiterjedő figyelembevételével lehet reális. Ha nem is emlegetjük gyakran , de az életkörülmények alakulásának értékelésénél mindig számon kell tartani, hogy a mi országunkban nincs létbizonytalanság. Megoldottuk a lakosság teljes foglalkoztatását, ami nem is olyan régen még csak elérendő céljaink között volt. Szociális, kulturális vívmányaink egész sora évről-évre kedvező hatással van az életkörülmények alakulására. Vonatkozik ez társadalombiztosítási, és nyugdij rendszerünkre, szociálpolitikánkra, közoktatásunkra és sok minden másra. - Egyáltalán, többet kellene tennünk érte, hogy az úgynevezett borítékon kivüli juttatásoknak nagyobb becsülete legyen. Azoknak is, amelyek nem mindenkit érintenek, de a társadalom egészének érdekeit szolgálják, például az ösztöndíj, az anyasági segély, a családi pótlék és sok minden más. Es nem utolsó sorban az életszínvonal, az életkörülmények alakulásában számon kell tartanunk a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását és azt is, hogy országunkban nyugodt, kiegyensúlyozott a politikai légkör. Nem lehet az életkörülményektől elvonatkoztatni, hogy társadalmunkban jól érzik magukat az emberek, hogy országunkban szilárd a szocialista törvényesség, s minden becsületes dolgozónak van támasza a munkahelyi közösségben, az egész társadalomban. Az eredmények elismerése, megbecsülése nem azt jelenti, hogy érzéketlenek maradjunk azokkal a problémákkal, egyenetlenségekkel szemben, amelyek az élet szinvonalat tekintve a fővárosban is fennállnak és megoldásuk közös erőfeszítéseket igényel. Nyugdijrendszerünk egységesítése például még előttünk álló feladat, de nem kétséges, hogy amikor ennek anyagi alapjait létrehozzuk, ez is megvalósulhat. Éppúgy, mint a bérezésben tapasztalt feszültségek megoldása, a sokgyermekes családok további segitése, a lakáskérdés megoldása és igy tovább. Eléggé általános viszont, hogy több szó esik az elosztásról, mint a termelésről, az elosztható alapok megteremtéséről, a nemzeti jöved313m növelése érdekében szükséges erőfeszitésekről, a fegyelmezett munkáról. Pedig e vonatkozásban még koránt sincs minden rendben. 3A