MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972
1972-11-18 112. öe. - 1972_PB 112/68
Elvtársaim! Hogy objektív mércére kellett törekedni. Nagyon nehéz ám. Azért, mert a fő politikai vonalunkat érinti, és azonkivül a tömegek érdekeit érinti. Majd később a gazdasági kérdéseknél szólok erről: vannak olyan stádiumai a vitának, meg a munkának, amikor az emberben olyan benyomás keletkezik, hogy az a döntési lehetőség, holott azok objekltv törvények által behatároltak, különösen gazdasági munkánál, de más területen is. Ezeket figyelembe kell venni. Mi azt a módszert követtük, hogy értékeltük a helyzetet, a helyzet értékelése alapján mentünk. Ez nem ugy történt - elvtársaim - hogy egyszerre döntünk el mindent, hanem a Politikai Bizottság folyamatában foglalkozott több kérdéssel. Emlékeznek az elvtársak, hogy a beruházás területén milyen döntései vannak a Politikai Bizottságnak és a kormánynak. Akkor a külkereskedelem vonatkozásában milyen határozatai vannak a Központi Bizottságnak ós a kormánynak, a lakásépítéssel kapcsolatban, stb., stb,, ós mindez aztán összegeződött a Központi Bizottság határozatában. A helyzetértékelés után a következtetés levonása és javaslat. Bocsássanak meg ezért itt már a Budapesti Pártbizottság ülésén: ilyen összehasonlításról beszéltem, de nem ilyen körben. Meg aztán kerületekben is, amikor az ember kint jár, beszéltem. Volt a párt, már mondjuk, 1956 után ilyen, vagy hasonló helyzetben? Vagy ha ezeket a határozatokat mi 100 percentre végrehajtjuk, nem lesz a párt a jövőben ilyen helyzetben? Lesz. Pál Lénárd elvtárs erről beszélt. Szeretnék utalni arra, amiről már - ismétlem - a Budapesti Pártbizottság ülésén beszéltem: az 1960-as évek elején és közepén sokkal na— G8