MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/33

ae ennek a közvetlen hatása az, hogy bizony a nemzetközi imperializmus lélegzethez, levegőhöz és időnyereséghez jut azáltal, hogy mi nem egy fronton harcolunk, több mint egy évtizede, inkább egymás ellen küzdünk, mint a közös ellenség ellen. Amfc» az imperialistákkal való összeütközés egyes gyújtópontjait 4ÍÍMH illeti, a helyzet látható és ismeretes.Vietnamban megg őződésünk szerint bármilyen nehezen és igen igen nehéz körülmények között, de azért az USA imperializmus, sportnyelven kifejezve magam - pályáról való leszorítása folyik, és már sok időt nem várathat magára, hogy Indokinából kiszorulnak az imperializmus erői, és az ottani népei elnyerik önrendelkezési jogukat, a saját eléggé nem becsülhető, hősies helytállásuk és a nemzetközi szolidaritás, támogatás eredményeként. Közel Keleten a dolog egyelőre olyan döntetlen formán áll, legalább is abban az értelemben, hogy 1967-ben igen kritikus helyzetben siterült az agressziv erőket, céljaikat leblokkolni és gátd emelni elébe, mert azért a haladó arab rendszert megdönteni nem tudták. Azóta folyik a küzdelem, a harc az agresszor visszaszoritására. Egyelőre tulajdonképpen lényeges előrehaladás nem következett be, ez az igazsághoz tartozik. És# ebben sajnos nagyon sok bonyolult k érdes játszik szerepet. Egyrészt, hogy az arab világ nem egységes. Még külön probléma, hogy egyes arab országokban az antiimperialista erők, amelyek kétségtelenül anti-imperialista erőként lépnek fel és a kommunisták között harc keletkezett mint Szudánban, s más arab országokban is. Ugy, hogy az egység sincs meg. A másik dolog, hogy azért itt egy olyan dinamit-hordóról is szó van, nemcsak hogy 150 km-t a sivatagban ide, vagy oda rohanjanak a csapatok, hanem nagyon könnyen tul juthat ez a lokális konfliktuson, elág nagy vesz Slyeket hozhat magával ilyen bonyolít körülmények között és áttételeken keresztül. A Szovjetunió és mi is azért, hogy az izraeli agresszort visszaszorítsák és rákényszeritsék arra, hogy az agresszió utján szerzett területről előbb-utóbb lemondjon - ezt támogatjuk. A harmadik nagy kérdés, amikor részletesen szóltam az európai biztonság kérdése. Itt megállapíthatjuk, hogy a kezdeményezés a szoc. országok kezében van.A körülmények jól alakultak, előre nyomulunk ebben a harcban, és jó feltételek vannak ahhoz, hogy még tovább előre lépjünk. Meg kell mondani őszintén, más dolgokkal összefüggésben anélkül, hogy ilyen feladatokat, mint az anti-imp erialista világ értekezlet stb, a napirendről levennénk - a harcnak az a szabálya, hogy az erőket koncentrálni kell. Ugy tűnik, most azzal tudnánk legtöbbet segíteni, ha az európai biztonság kérdésére összpontosítsunk bizonyos erőket. A közvetlen cél a két ismert szerződés ratifik álása, a négyoldalú egyezmény hatályba léptetése, valamint az NSZK és az NDK közötti egyezmény hatályba léptetése, aminek - megítélés-nk szerint - nagyjából júniusig el kell dőlnie, vagy pozitív, vagy negatív irányban. így is, ugy is kicsit más helyzet lesz. Mi bízunk a pozitív megoldásban és akkor máskép lehet előrenyomulni. De ha a ratifikálás ne megy, akkor is bizonyos uj helyzet lesz. De általában az egész kérdés maga olyan és annyira nagy kihatása van más konfliktusokra, amelyek a világban vannak, hogy helyes, észszerű most az erők jelentős részét ezekre a feladatokra összpontosítani, koncentrálni. #