MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-10-05 110. öe. - 1972_PB 110/17

- jLo ­Nem kell mindenkit arra kényszeriteni, hogy megpróbálkozzék az egyetemi felvétellel, amikor erre nincs lehetőség és csak elkeseredett emberként nézzen állás után, hanem lehetővé kell tenni és egyenértékű emberként kell kezelni, a gyakorlati életben elhelyezkedni kivánó diákot is. Ezért, mindenekelőtt a praktikus ismeretek nyújtását és a különböző tanfolyamok létesitését sürgetjük a gimnáziumokban. A középfokú szakoktatásról; A legnagyobb változtatást a.Központi Bizottság a középfokú szakoktatásban határozta el. I^t legsürgősebben a képzési célt kell világossá tenni. Arra vállalkozzunk csak, amit a szakközépiskola teljesiteni is tud, azaz mindenekelőtt szakmai képesitést nyújtson a legjobbak számára, felsőfokú továbbtanulási lehetőséget, szakirányuknak megfelelően. Kedves Elvtársak! A Végrehajtó Bizottság azt javasolja, hogy a Központi Bi­zottság határozat végre, aj tásán belül, a legnagyobb.fi gyeimet a szakmunkásképzés helyzetének javitására fordítsuk. Bár az 1969.évi VI.törvény egyértelműen kimondja, hogy a szakmunkásképző intézetek a magyar közoktatás rendszerének szei'ves részét képezik, azaz az xx általános iskolára épülő szakmunkásképzés olyan oktatási intézménynek minősül, amely szakmunkás képesitést és nem befejezett középiskolai végzett­séget ad. Megállapíthatjuk, hogy nem növekedett kellő módon a szakmunkás­képzés társadalmi rangja, még mindig lebecsült formának tart­ják. Ezt jellemző módon bizonyítja, hogy az alkalmazottak és. értelmiségiek gyerekeinek 80 %-a gimnáziumba kéri felvételét. Gyakran még családi tragédia, ha általános iskola után valaki szakmunkás lesz. Arról nem is beszélve, hogy érettségi után nem egyetemre, hanem valamilyen szakmát adó oktatási intéz­ménybe kerül. /?•

Next

/
Oldalképek
Tartalom