MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-10-05 110. öe. - 1972_PB 110/17

- jLo Nem kell mindenkit arra kényszeriteni, hogy megpróbálkozzék az egyetemi felvétellel, amikor erre nincs lehetőség és csak elkeseredett emberként nézzen állás után, hanem lehetővé kell tenni és egyenértékű emberként kell kezelni, a gyakorlati életben elhelyezkedni kivánó diákot is. Ezért, mindenekelőtt a praktikus ismeretek nyújtását és a különböző tanfolyamok létesitését sürgetjük a gimnáziumokban. A középfokú szakoktatásról; A legnagyobb változtatást a.Központi Bizottság a középfokú szakoktatásban határozta el. I^t legsürgősebben a képzési célt kell világossá tenni. Arra vállalkozzunk csak, amit a szakközépiskola teljesiteni is tud, azaz mindenekelőtt szakmai képesitést nyújtson a legjobbak számára, felsőfokú továbbtanulási lehetőséget, szakirányuknak megfelelően. Kedves Elvtársak! A Végrehajtó Bizottság azt javasolja, hogy a Központi Bizottság határozat végre, aj tásán belül, a legnagyobb.fi gyeimet a szakmunkásképzés helyzetének javitására fordítsuk. Bár az 1969.évi VI.törvény egyértelműen kimondja, hogy a szakmunkásképző intézetek a magyar közoktatás rendszerének szei'ves részét képezik, azaz az xx általános iskolára épülő szakmunkásképzés olyan oktatási intézménynek minősül, amely szakmunkás képesitést és nem befejezett középiskolai végzettséget ad. Megállapíthatjuk, hogy nem növekedett kellő módon a szakmunkásképzés társadalmi rangja, még mindig lebecsült formának tartják. Ezt jellemző módon bizonyítja, hogy az alkalmazottak és. értelmiségiek gyerekeinek 80 %-a gimnáziumba kéri felvételét. Gyakran még családi tragédia, ha általános iskola után valaki szakmunkás lesz. Arról nem is beszélve, hogy érettségi után nem egyetemre, hanem valamilyen szakmát adó oktatási intézménybe kerül. /?•