MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/45

- 8 ­- A társadalmi légkört, a létbiztonságot nem tartják életszínvonal tényezőnek.. Az életszínvonal tényleges alakulása és annak tudati tükröződése közti ellentmondás feloldását a propaganda és tömeg­politikai munka sem segítette megfelelően. A differenciált bérezés szükségességét, mint a munka szerinti elosztás formáját elvileg elis m eri a dolgozók többsége f de ha személyüket érinti, az egyetértés már nem teljes. Az indokolat­lan aránytalanságok juttatják el a dolgozók egy részét a helyes differenciálás tagadásához, az egyenlősdi igenléséhez, a munkával szerzett magasabb jövedelmek elitéléséhez is. Az ellene folytatott harc kettős munkát igényel* az átfogó bér és jövedelempolitikai koncepció tökéletesítését, a differenciálás megalapozott, a helyi viszonyokat figyelembe vevő megvalósítását és különösen a reform bevezetése óta folytatott ilyen irányú eszmei nevelőmunka fokozását. Az érdekek összhangjával kapcsolatban is hasonló a helyzet. Elvben elismerést nyer a társadalmi érdek, a nagyobb kollektivek és az egyéni érdek viszonyában a társadalmi, az üzemi érdek elsődlegessége, de amikor ennek konkrét realizálásáról van szó, akkor a társadalmi érdek elsődlegessége háttérbe szorul. A közgondolkodásban a társadalmi és egyéni érdekek egysége gyakran torz formában jelenik meg; pl. "az a jó a társadalomnak, ami az egyénnek és nem megforditva, az jó az egyénnek, ami a társadalomnak". Ez is mutatja, hogy az érdekek objektivitását, az egyéni és társadalmi érdek dialektikus egységét a közgondolkodás leegyszerűsítetten fogja fel. Az egyéni és társadalmi érdek konfliktusát és a társadalmi érdek időnkénti háttérbe szorulását a párttagság egy része a vesotós hibájának rója fel. A különféle nézetek forrása a népgazdaságban meglévő tulajdonviszonyok különbsége. Pl. "Az állami iparban azért van olyan sok probléma /munkaerővándorlás, bérezés, munkaerkölcs stb./ mert a TSZ-ekhez viszonyitva sok a megkötöttség". "A mezőgazdasági és a kisipari TSZ-ek a csoporttulajdon alapján szabadabban 4-r

Next

/
Oldalképek
Tartalom