MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/31

4%SZÉKELY TIBOR elvtárs; Az ifjúság nevelésének kérdései. Az előterjesztett anyagban szerepel, hogy fiatalságunk pártunk politikáját túlnyomórészt magáénak valja. Egyáltalán hogyan közelitsük és mit értünk ezalatt? Az ifjúságunk megtanult sok dolgot ami a marxizmus-leninizmushoz közel áll, de ha közelebbről nézzük, hogy mennyiben vallja magáénak, milyen az érzelmi valósága, a hétköznapok egyszerűségében mennyire áll ki érte, akkor nem ilyen egyszerű a válasz. Nem lehetünk megelégedve az ifjúság nevelése terén végzett munkánkkal. Az anyagban azt irjuk, hogy többet kell velük foglalkozni. Az ifjúságra az egész társadalom hat, persze azt is figyelembe kell venni, hogy nem olyan mértéktartó mint a felnőtt társadalom. A társadalmi hatásokat az ifjúság felé nemcsak a pártnak és a KISZ-nek kell eljuttatni és nemcsak ebben az értelemben kell eljuttatni. Van olyan iskola is ahol a párt segítségével tudnak csak a szocialista magatartásra és közgondolkodásra hatni. A KISZ önmagában, de még a párt segítségével sem képes végrehajtani ezt a feladatot ha az iskola, a pedagógusok együttes összefogása nincs meg. Az a véleményem, hogy mindenkinek össze kell fognia annak érdekében, hogy ne pusztán vitákat rendezzünk, hanem próbáljuk az ifjúságot hozzászoktatni a közösségi élethez. Az oktatás felülvizsgálatától sokat várt a társadalom. Az iskolai reform hármas célkitűzése végül is leszűkült és a szocialista nevelési hatások intenziv kialakitása csorbát szenvedett. Ami megvalósult az az uj tankönyv, tanterv. Az általános és a középiskolákban a közgondolkodás kérdése hiányzik. A párt ifjúságpolitikai határozata konzekvenciáját a pártnak ki kellene dolgoznia, határozatokat hozni, amelyeket végre is kell hajtani, hogy a nevelők felé is lehessen hatni, hogy ne egy értekezlet határozataként lépjenek előre, hanem a mindennapi életbe és munkába vigyék bele. A minisztérium tevékenysége is inkább a szervezeti, vezetési, bér, munkaerő stb. problémákra terjed, de hogy mi az amit meg kell szervezni az nem szerepel. Ahogy partunk életében, a sajtóban és különböző fórumokon mind több szó esik a szocialista közgondolkodás negatívumairól, tehát látják, hogy foglalkoznak ezzel a problémával, ez megnyugtatja a tömegeket, de ha hosszú távon csak szó esik és az agitációs munka mellett nem tudjuk elérni, hogy lépésről lépésre bizonyos problémákat megoldjuk, akkor csak ugy veszik, hogy meg akarjuk őket nyugtatni. Meg kell nézni, hogy mi az amit párton belül és mi az amit párton kivül, a párttagoktól és pártonkívüliéktől, a vezetőktől és a szélesebb dolgozó tömegektől el lehet várni a szocialista közgondolkodás fejlesztése terén. n/