MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/19

-./#• Csendes Károly elvtárs; Az anyaggal egyetértek. Katona elvtárs szóbeli beszámolójából egy témával nem. Jól foglalja össze az anyag a budapesti tapasztalatokat. Mivel nem értek egyet? - A kapitalista tendencia vereséget szenvedett, illetve meg lett állitva "Megállítottuk a veszélyes kispolgári hullámot". Én ugy látom, hogy még csak a tüzérségi előkészítés van, a gyalogsági támadás még nem indult meg. Az anyagot tanulmányozva hiányérzetem is van. Kern elegendő hogy csak összegezzük a budapesti pártszervezetek tapasztalatait. Csak akkor lehet teljes ha kiegészítjük az általános véleményekkel és a Budapesti Pártbizottság a feladatokat meghatározza. Bármennyire is jó az anyag némi túlzással azt mondhatnám, hogy az anyag profilja nem eléggé budapesti. A fővárosnak döntő hatása van az egész ország életére. Budapesten él a párttagság 25 százaléka, itt vannak a minisztériumok, különböző országos szervek. Az itt élő kommunistáknak nagyon sok tennivalójuk-, meghatározó szerepük van a szocialista közgondolkodás formálásában, fejlesztésében, ezt egy kicsit jobban hangsúlyozzuk ki. Egy kicsit jobban kellene súlyozni az anyagban, hogy mi a teendő. Egyes kérdésekben hatékonyabb együttműködést várunk egyes állami vezetőktől a szocialista közgondolkodás érdekében. Pl. tőkés üzleti fogások érvényesülnek a kereskedelemben, a régebbi bazárok helyett különböző butikok nyilnak. Konkrétan fel kell hivni a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőit az itt tapasztalt hibákra, hogy tegyenek valamit. Bizonyos kérdésekben a KB. segítségét is kell kérni, mert ez nemcsak budapesti probléma. A közgondolkodás terén a megengedettnél nagyobb a lemaradás, itt valamilyen hiba van, ebben a vonatkozásban nem ha nem lépünk fel komoly hátrány keletkezhet. Nagyon nagy a fejlődés emit elérünk, ugyanakkor sok minden lerontja ezeket a nagyon jelentős eredményeket. Konkrétan az a javaslatom, hogy egyértelműbben kellene kimondani, hogy jelenleg a közgondolkodás fejlesztésének fő akadályozója a társadalom anyagiassága. Ha valamire a tüzet kell irányitani az az anyagiasság. Én nem becsülöm le a nacionalizmust, a kulturális területen meglévő hiányosságokat ezek ellen is harcolni kell. Be éppen azért mert ez a szemlélet a pártpolitikát is fertőzi azért kell a fő tűzzel ezzel szembeszállni. Nagyon figyelemreméltó az anyagnak az a megállapítása, hogy az anyagiasságot mint szemléletet a fellazitás egyik eszközének tekinti. A szemléletben olyan társadalmi megkülönböztetés jön létre, hogy pl. kocsitipusok szerint osztályozzák az embereket. Az is jó lenne a filmekben, könyvekben a nyugati életszemléletet legalább annyira kigúnyolnák mint a kommunisták elkövetett hibáit. A