MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/10

- ! iíadd mondjam el itt, hogy a távlati tervek készitéae során egyik fontos területen, éppen az alkatrészbázist alátámasztó egyik fő kutatási területen a szilárd öntés-kitatásnál a technológiai kutatásnak adtunk prioritást, Ezek után szeretnék rátérni a második kérdésre. Az erkölcsi, anyagi ösztönzés nelyes módszereit megtalálni a tudományos kutatás éa a műszaki fejlesztés területen éppúgy, mint minden más területen, igen fontos feladat. Azt hiszem, az alapelv itt is világos, aki többet dolgozik, többet tesz a társadalomért, akinek a munkája eredményesebb, annak nagyobb erkölcsi, anyagi megbecsülés jár. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy azért inkább, az egyenlősdi érvényesül ezen a területen is, megfelelően annak, amit más területen is tapasztalunk időnként, A legutóbbi időben jobban kezd hatni a tudománypolitikai irányéIveknek az az elgondolása, hogy a mozgó bérhányad szerepének növelésével biztositsuk a teljesítmények differenciáltabb elismerését. Ténylegesen az a helyzet, nagyon világosan kell látni, hogy teherbiró képességünk nem g engedi meg ezen a területen az altalános bérrendezést, viszont a teljesítményhez igazodó mozgó bérhányad, amit fejlesztésre, kutatásra biztositani lehet, itt is nagyon sokat tehet annak érdekében, helyileg, hogy a kutatók közérzete, anyagi megbecsülése ezen a területen jó legyen. A gazdaságirányítás uj rendének hatása az ipari.kutató intézetekben, a költségvetésből gazdálkodó kutatóintézetekben is azt eredményezte, hogy a szerződéses kutatási feladatok száma megnőtt. Ez - véleményem szerint - pozitiv jelenség. Mégis sokak részéről aggályok merülnek fel, hogy nem vezet-e a szerződéses kutatások számának növekedése valamiféle nem pontosan körülhatárolt alapvetékenység elsorvadásához, nem uralkodik-e el a kutatók között a nyereséghajhászás? Meghallgatva az utóbbi lehetőséget, azt kell állitani, hogy az aggályok eltúlzottak és a szerződéses kutatások tapasztalatai azt mutatják, ho

; ezek jól egéazitik ki az alapkutatásokat és nem eg./szer uj", alapkutatási célkitűzéseket is szülnek. Tehát amikorvalamelyik vállalattal, vagy minisztériummal egy kutatóintézet szerződést köt, érdekes módon saját magát is gazdagitja, mert a felvetett probléma feltár olyan megoldatlan kérdéseket, amelyekre korábban nem gondoltak. A legfőbb haszon persze az, hogy ezek a kutatások közvetlen népgazdasági igényeket elégitenek ki, hiszen megrendelésre^folynak a kutatások, fokozzák a termelés műszaki kulturáltságát, nem egy esetben jelentősen növelik a vállalati jövedelmezőséget. Dunaújvárosban pl: az acélcsapoláshoz beállítottunk olyan analitikai eljárást, amely - az ottani elvtársak mondják - évente kb. 60 millió forint megtakarítást jelent. Ez egy olyan eljárás, amit más területen fejlesztettünk ki, kiderült, hogy itt is jól alkalmazható. Ezzel az egész kérdéssel kapcsolatban most, az utóbbi időben ismét bizonytalanság kezd úrrá lenni, mert olyan hirek szállingóznak, hogy a Pénzügyminisztérium egyes részeiben ezt a szerződéses kutatási rendszert felül akarják vizsgálni. A helyzet az, hogy a kutatás fejlesztésének ezt a módját a tudománypolitikai irányelvek nagyon egyértelműen helyesnek itéli meg, JÖ