MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1971

1971-03-29 102. öe. - 1971_PB 102/17

• !• - Mind gyakoribbá válik a vállalati nyereségtömeg jogszabályellenes növelése. Gyakori formája ennek* hogy közvetlen egyéni érdekeket nem szolgálnak. Ennek bizonyítására említeném meg például! az Épület és Gépjavító Vállalat esetét. Itt az történt ugyanié, hogy két és félmillió forint értékben gépeket adtak el a MÉH-nek, majd 250 wi forint ráfizetéssel visszavásárolták. Feltételezésünk szerint az eszközlekötési járulék Összegének csökkentése és a hitel elnyerése érdekében folytatták le est a manipulációt. Jelzésünk alapján a NEB vizsgálat fog erre fényt deríteni* é A harácsolás! törekvések egy másik megnyilvánulási formája a magánkisiparosok tiltott társulásainak létrehozása. IS társulások társadalmi veszélyessége abban rejlik

t hogy az ipari termelőszövetkezetek un. kötöttségeit megkerülve, lényegében Ipari kooperációkat hoznak létre. - A harácsolás az "ügyeskedés" egy másik megjelenési formáját amikor önálló beszerzésre jogosult ÁFÉSZ boltvezetők anyag és árubeszerzésre megbízólevelet, bélyegzőt adnak magánszemélyeknek, akik ezek birtokában üzérkednek. - Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel is, amikor egyea anyagbeszerzők üzletszerzői jutalékot követelnek attól a vállalattól, ahonnan beszerzéseiket végzik. Ez természetesen gazdasági vesztegetés és sikkasztás. Viaszaélve a hiánygazdálkodással, személyes meggazdagodásukra törekednek. - Azt hiszem közismert jelenség, ho«$y szolgáltatást teljesítő vállalatok pénzfelvételre jogosult egyes dolgozói csak jogtalan anyagi juttatás ellenében végzik el a munkát és a felvett összeg jelentős részét elsikkasztják. - Tovább terjed - különösen a vendéglátóiparban - az Idegen áruk értékesítése az üzletvezető, vagy éppen a beosztottak X*