MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1971

1971-02-02 101. öe. - 1971_PB 101/48

-v ­- Változást jelent az eddigi gyakorlathoz képest az, hogy a fővárosi tanácstagok választása közvetetté vált, /'Erre a kádermunkánál még "bővebben visszatérek/ A szavazás a köz­vetlen és közvetebt választásnál egyaránt titkosan történik, - Lényegesebb módositását jelenti választójogi törvényünknek, hogy az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagja­inak jelölésében közvetlenül a választók együlése dönt. Ezzel lényegében, egy "közjogi aktus ; ' közvetlen állampolgári fel­adattá vált. Eddig a választópolgárok gyűlései javaslatot tettek a Hazafias Népfrontnak: és a jelöltek a Hazafias Nép­front illetékes szervei döntése alapján kerültek fel a szavazólapra. Ennek módositása, választási rendszerünk demok­ratizmusának további szélesitése érdekében, szükséges lépés volt. Az uj rendszerű jelölésben az állampolgárok akarata, állásfoglalása közvetlenül és jobban kifejeződhet. A jelölőgyülések szerepköre tehát, bizonyos fokig megnöve­kedett. A jelölőgyülések a párt-és népfrontszervek tömeg­politikai, káderpolitikai tevékenységének nyilt szintérevá válhat ha ennek utat engedünk. Politikai érdekünk, hogy ez igy is legyen, A jelölőgyülések összehivása, levezetése a népfrontszervek feladata, egyben ők javaslatot is tesznek a jelolt személyére. Tekintettel azonban arra, hogy a javaslat már eleve több jelöltre is irányulhat, továbbá a javaslattevőknek egyébként is szélesedett a köre - kollektívák és egyének - a jelölő­gyűlésen objektive nagyobb lehetőség van a választó-kerüle­tenkénti kettő vagy több jelölt inditására. A törvény ezt azzal is szolgálja, hogy a jelöltek elfogadásához, a jelölő­gyűlésen résztvevők egyharmadának igenlő szavazata is ele­gendő. Természetesen egy választópolgár- több jelolt inditá­sát is támogathatja. U£

Next

/
Oldalképek
Tartalom