MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1971

1971-09-27 105. öe. - 1971_PB 105/12

-tKazimir Károly elvtárs

: Az anyagnak, a benne foglalt témák értékelésének igen örültem; teljességre nem törekedett a sokrétűség miatt és ez érthető, ügy érzem, a kulturális munkánál bonyolultabb kérdés kevés van. Ha a tömegizlésröl beszélünk, annak kidlégitését szolgálni megtisztelő feladat, ez sokszor áldozatokkal is jár, egyrészt a szakmabelieknek, másrészt nagyközönségnek is. Emlékezzünk a Tanácsköztársaság idejére, mi mindent valósitott meg kulturális téren is, pontosan ebből 3=ehet látni, hogy a legszélesebb rétegek kulturális igényeinek kielégítésére összefogásra van szükség és áldozatvállalásra. A nemes célok nem valósulnak meg simán. Ha Bartók Béla népdalgyüjtő munkájára gondolunk, végigkísérjük néhány mozzanatát, munkásságát, ebben is a legnagyobb siker mozgatója a legszélesebb rétegekkel való kapcsolat jelentette. Bartók és Kodály a zene szeretetét tanitotta és képzett zenészeket adtak a hazának. Az anyag sok mindenről ir; felveti a beruháaások kérdését és sürgeti, javasolja

? hogy az ujabb kulturális létesítmények mellett a regieket, a meglévőket is fel kell újitani, az elavult mozikat rendbe tenni, korszerűsíteni. Pl. egy elhanyagolt piszkos moziban a film nézése elkeseritő. Helyesnek tartom az anyag részéről e kérdés felvetését. Továbbmenve; a fiataljaink sokszor felvetik hogj nincs lelkesitő feladat. Viszont a mai napirendünk is azt mutatja, hogy a következő ötéves tervünk, tehát a jelenlegi tervünk bármilyen vonatkozását nézzük, pl. jelenleg a kulturmunkarol van szó, igenis nagy munka var a fiatalokra is. Tehát feladatún^, mutassuk meg nekik, hogy ebben a csodálatos tevékenységben aktivan vegyenek részt. Segitsenek az elmaradottság felszámolásában, tanuljanak és tanitsák a legszélesebb rétegeket a zene szeretetére, ha kell áldozatvállalással is. A közművelődés színvonalának emelését segitené az, ha a magas művészetet, a klasszikus művészetet propagálnánk sokkal jobban mint eddig tettük. Meggyőződésem hogy egy opera sokszor szórakoztatóbb mint a könnyű műfajban egy limonádé. Az igények felkeltéséről is szól az anyag, ez nemcsak a munkásokra értendő, hanem a magasabb képzettségűek, vagyis értelmiségi körökben is fel kell erre hivni a figyelmet. Nyugaton kialakult olyan fogalom, hogy szórakoztató ipar. Nálunk ezt másképpen nevezzük. Lényeg az, hogy fővárosi szinten-a közművelődést illetően- is van gazdája a szórakoztatás irányításának. Az anyag a X. Kongresszus határozatára épitette a kulturális ÁL