MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-09-24 97. öe. - 1970_PB 97/102

•x^rt* tehát addig maradhat valaki a kórházban, amig meg nem gyógyul* Ez még tovább szükiti a kórházi ágyak számát* Ha a valóságos életből vesszük a tapasztalatokat, mindig nagy örömmel látjuk? a televízióban, amikor az egészségügyi miniszter vidéken felavat egy egészségházat vagy kórházat, de nagyon szégyenlem magamat, ha egy budapesti kórházba látogatóba megyek, és a fmgy folyosókon fekszenek a betegek* Hit jelent a valóságban ennek a meggyógyulásig tartó állapotnak a betartása a kóiházban egy beteg számára? Sajnos, elég sok olyan ember van, aki nagyon súlyosan beteg* Sokan szenvednek közöttük rákos megbetegedésben* Búgnák ki őket két-három hét után azzal, hogy kell a hely azoknak, akik még meggyógyulhatnak* Nagyon komoly szociális probléma ez, és a fővárosi tanácsnak is, a Budapesti Pártbizottságnak is nagyon komolyan kell foglalkoznia vele, hogy javulás legyen Budapesten* A másik a bölcsődék és az óvodák kérdése* Foglalkozik vele az előterjesztés és több hozzászóló is kapcsolódott hozzá* Nagyon komoly szociális vívmánynak tartom az anyasági segély bevezetését, de osak addig, amig az anya választhat, hogy otthon akar-e maradni* Addig ez komoly szociális vívmány* Ha viszont olyan helyzetben vagyunk, hogy nem mindig választhat az anya, hogy otthon akar-e maradni három évig, mert nem tudja elhelyezni gyermekét és Így kénytelen otthon maradni három évig* Ha azt vesszük figyelembe, hogy általában fiatal korban szülnek az anyák, rendkívül értékes évek, egyetemi vagy főiskolai végzés utáni évek esnek ki ezzel a három évvel* Saját munkaterületemen nem egyszer találkozom olyannal, hogy különböző külker*vállalatok, ahol szűk a kapacitás az idegen-nyelvű levelezőkben, kétségbeesve próbálnak helyet szerezni egy-egy olyan idegennyelvtt le/Ol_