MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-04-23 94. öe. - 1970_PB 94/89

- 3 ­3»/ k tanácsok jellegéről. A tanácsok és szerveik jellegét eddig hármas - államhatalmi, tömegszervezeti, államigazgatási - funkcióval határoztuk meg. A tanácsok államigazgatási jellege nem volt vitatott, nem okozott sem elméleti, sem gyakorlati problémát. A tanácsok államhatalmi funkciója a gyakorlatban nem érvé­nyesült. A tanácsokat felülről, központi intézkedéssel hoz­ták létre, sőt később centralizálták a korábbi jogosítvá­nyok egy részét is. A tanácsok választása a valóságban nem államhatalmi, hanem népképviseleti jellegüket bizonyitja. A tanácsok államhatalmi és államigazgatási funkcióinak me­rev jogszabályi elkülönítését'tükrözte a "tanácsok és végrehaj­tó bizottságaik különálló - Elnöki Tanács és a Kormány ál­tal történő - központi irányitása is. -A tanácsok cömegszervezeti jellege szintén nem igazolódott a gyakorlatban. A tanácsok formailag sem válhattak tömeg­szervezetekké. Ez nem modositja azt a tényt, hogy a tanácsok és szerveik továbbra is a párt, az állam egyik fő kapcsola­tát teremtik meg a tömegekkel, azonban nem mint tömegszer­vezet. Az állami és önkormányzati elemek egyidejű jelenlétét a taná­csok tevékenységében egyértelműen igazolták a vizsgálatok és a gyakorlat is. Az önkormányzat fogalma sokkal pontosab­ban fejezi ki a tanácsok kivánatos öntevékenységét, amit korábban azzal a megfogalmazással véltünk kifejezni, hogy a tanácsok államhatalmi és tömegszervezetek. Ebből követke­zően a tanácsaink jellegére meghatározó, hogy - a szocialista állam helyi és területi szervei, részei a demokratikus centralizmus elveire épülő államszervezetnek; £3

Next

/
Oldalképek
Tartalom