MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/169

- 11 Budapest ipari koncentráció fejlődését az elmúlt időszakban alapvetően rekonstrukciós jellegű fejlesztési politika jellemezte. A rekonstrukció - a fent jelzett célkitűzéssel elleniében - általában bővitést jelentett, mivel a meglevő korszerűtlen, régi törzstelepek is tovább üzemeltek. Tekintettel a fennálló korábbi munkaerőhelyzetre, a termelékenység növelése, a termelés bővitése mögött,csak másodlagos cél volt. Ezért szükség van egy uj, szélesebben értelmezett, a főváros iparának egészére vonatkozó és ezen a szinten hatékony rekonstrukciós koncepció kidolgozására. Budapest iparának fejlesztési útja tehát egy olyan iparfejlesztési politika meghatározása és keresztülvitele, amely egyrészt szükiti a fejleszthető iparágak körét, másrészt ezek fejlődését inten**ziv útra tereli. Budapesten 600 ipari vállalat működik', mintegy 3400 telephelyen. Az iparüzemek /:szolgáltató-ipari területeket, raktárakat beleértve:/ kb. 3800 ha területet, Budapest beépitett területének 15 %-át foglalják el. A nagyobb iparüzemek zöme többé-kevésbé összefüggő körzetekben helyezkedik el. 17 körülhatárolható körzetben 360 ezer fő dolgozik. A legjelentősebb ipari körzetek Pest északi részén /:Angyalföld, Újpest:/, délkeleten /Kőbánya, Soroksári út:/, a Csepel szigeten és Buda déli részén /:Kelenföld:/ összpontosulnak. Az 1960. évi általános városrendezési terv készitése idején az ipari területek meghatározásánál azt az álláspontot kellett figyelembe venni, hogy az ipar országos decentralizálása azzal is elősegithető, ha a terv^a már meglevőkön kivül csak kismértékben jelöl ki ipari területeket. A fejlesztendő iparüzemek bővitését elsősorban a kitelepítendő /:u»n. III. osztályba sorolt:/ üzemek területének rovására kivánta végrehajtani. Jíft