MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/112

tOfy - Ie2r mint kielégitési lehetőségük. Az össztársadalmi igények növekedése és annak anyagi konzekvenciája tehát nagyobb, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. Szólni kell erről azért, mert amikor a IV. ötéves terv kimunkálása első lépcsőjeként az irányelvek megvitatásra kerültek, az éppen azzal a céllal történt, hogy a vezető testületek, a politikai szervezetek értékelése és rangsorolása alapján legyen a szükségletek kielégítésének egy sorrendje, az egyben a fejlesztéseknek is egy sorrendet és egy volument szabjon, mert ha egyedileg nézzük az igények egy-egy csoportját, legyen az egészségügy, közlekedés vagy bármi más, akkor az egyedileg vizsgált igény áll az első helyen. Ha azonban ugyanezt az igényt az igények tömegén belül vizsgáljuk, akkor nyilvánvalóan módosul a rangsor. Ha egy/ ilyen széleskörűen megvitatott irányéivtsrvezet politikailag megerősítésre kerül és a fejlesztéseknek egy politikailag, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt helyesnek minősitett sorrendje kialakul, akkor az a tervező szervekre kötelező,és miután a tervet is megerősítették, a szükségletek kielégítésének, a QBelekvésnek ez a rangsorolása vezérfonal kell, hogy legyen. Szólnom kell erről azért, mert ha pl. az össztársadalmi szükségleteket vizsgáljuk, akkor bizonyos parttalansága is jelentkezik ezekneka a szükségleteknek. Készei elvtárs pl. hivatkozott a garázsépitésre. Ez is egyre növekvőbb szükséglet és igény, A lakásokhoz kapcsolódó kommunális fejlesztéseket rangsorolva, nyilván örvendetes a növekedés, ezt több felszkólaló elvtárs igényelte is, ha azonban a szociális-kulturális ágazatok területét vizsgálom, akkor ezeken az ágazatokon belül ugyancsdc rangsorolva, nyilvánvalóan első helyre az egészségügy kerül, mert pl. a közök-