MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-09-30 91. öe. - 1969_PB 91/73

- 28 ami évről-évre javul, mert a munkában lévő fiatalok között egyre csökken azoknak a száma, akik nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel* /1950ben 23,8 %-a, 1960-ban 37 %-a/. Közép- és magasabb r szintű iskolát végzett a dolgozók 7*5 %-a.'

v

A műszer, villamosgép, vegyi- és nyomdaiparban az átlagosnál jóval magasabb az iskolázottsági szinvonal, a könynyüiparban, építőiparban és épitőanyagiparban, valamint az élelmiszeriparban alacsonyabb./ A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű dolgozók nagyrésze az idő_ sebb korosztály / 45 éven felüli/j a vidékről bejárók, családos-anyák és segédmunkások között található. Az iskolázottsági szonvonal javulása mellett ugyan akkor az általános és középiskolákban a felnőttoktatásban való résztvevők száma viszont évről-évre csökken. Pl: a dolgozók középiskoláiban 1965-66-ban 64 ezer, 1967-68-ban 50 ezer, 1968

T

69-ben 45 ezer fő tanult. Ezeknek kb. 50 %-a munkás. A munkások jelentkezését különböző iskolai végzettség megszerzésére hátráltatja az, hogy: - A jólkereső fizikai dolgozóknak - legjobb szakmunkások - nem érdemes továbbtanulni, mivel a technikus fizetése nem egyszer alacsonyabb, mint a szakmunkásé, szakmunkásból lett művezető kevesebbet keres, mint korábban, a felelőssége pedig nagyobb. A most alkalmazott bérezési.rendszer nem ösztönöz a tanulásra, szakmai képzésre. - A továbbtanulni vágyó tanulását behatárolja a pillanatnyi vállalati érdek. A továbbtanulásba érett, alkalmas dolgozók nem mindig kapnak ösztönzést, mert ih