MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-07-07 90. öe. - 1969_PB 90/84

-13intézmények célkitűzéseinek megvalósítását* A kutatóknak és egyetemi oktatóknak közel egyharmada, a vezetőknek mintegy kétharmada tagja a pártnak. Elvétve előfordul, hogy egy-egy tudományos munkahelyen a pártszervezet vagy pártvezetőség egyéni, illetve szűk csoportérdek befolyása alá kerül /az 1960-as évek közepén ez történt &Í Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán./ Esetenként ggy-egy pártvezetőség hibás politikai koncepciót képvisel és rossz módszereket alkalmaz. /1968-ban ezt tapasztaltuk a Pilozófiai Intézetben és a Szociológiai Kutató Csoportban/. E hibák bármelyike súlyos politikai torzulásokhoz vezet, s az egész tudományterület fejlődésére károsan hat. A legfiatalabb kutatók egj részének politikai fejlődése, közéleti aktivitása nem megnyugtató. Ennek oka - egyebek között az egyetemi KISZ-szervezetek munkájának fogyatékosságaiban, a marxizmus-leninizmus oktatás gyengeségeiben, esetenként az idősebb nemzedék rossz példájában keresendő. E réteg problémáival pártszervezeteink sem foglalkoznak a szükséges gondossággal. Az ellenforradalom utáni években a tudományos dolgozók világnézetének alakulására pártunk ideológiájának térhóditása jellemző. A marxizmus-leninizmus hegemóniája megvalósult kutatóink között, általánossá válása azonban még jelenleg is olyan cél, ameléyért következetesen dolgozni kell. A kutatói állománnyal kapcsolatban - fejlődésének alapvezetŐen pozitiv vonásai ellenére - számos probléma merül fel: - A tudományos kutatóhálózat személyi állománya túlzottan megmerevedett. Kutatói beosztásban maradnak azok is, akik máshol eredményesebb munkára lennének képesek. Lassú a kiemelkedően tehetséges kutatók előrehaladása. Tehetséges fiatalok nem kerülhetnek megfelelő arányban tudományos munkakörbe, mivel cserélődés alig van, s a kutatói létszám jelentősebb növelése viszont nem indokolt. A tudományos tevékenység lehetősége hazánkban túlzottan a tudományos intézményekben való alkalmazáshoz kötődik. Az e munkahelyeken kivül dolgozó értelmiségiek /állami vagy gazdasági területen dolgozó szakemberek, középiskolai tanárok stb./ kevés segitséget kapnak munkájukhoz /ösztöndij, órakedvezmény, intézeti kutatási lehetőségek, kutatóintézeti alkalmazás meghatározott időre stb./ M