MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-02-20 86. öe. - 1969_PB 86/35
- 53 rossz kritikához amit a Thália Szinház legutóbbi produkciója kapott. Én elmondtam ezzel kapcsolatos véleményemet, most itt nem akarom elmondani /derültség/ de hozzátettem, hogy az aggasztana bennünket, ha a közönség fordulna el a színházaktól és a közönségnek lenne rossz véleménye a fővárosi színházakról. Ezért kérem az Elvtársakat, hogy az Uj Nemzeti Szinház kérdését tűzzék napirendre. Nagyon szép lenne, ha felszabadulásunk 25. esztendős évfordulójára legalább az alapkövet le lehetne tenni, és azt hiszem, akkor ebben a nagyon fontos kérdésben is előbbrejutnánk. dr. Pál Lénárd; Kedves Elvtársak! A jelentéssel és a szóbeli kiegészítéssel a magam részéről egyetértek. Hozzászólásomban a jelentésnek egy olyan részével kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni, amely a gazdasági tevékenység, a műszaki fejlesztés, a tudományos kutatás kérdését illeti. IX. Kongresszusunk ebben a kérdésben világos célt fogalmazott meg. Azt, hogy hozzuk közelebb a társadalmi szükségleteket és a tudományos célokat. Ha most megvizsgáljuk az elfcsLt periódust és e kérdésre keressük a választ, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével a kutatóintézet hálózat egy jelentős részében, - elsősorban az ipari kutatóintézetekre gondolok - ez a közeledés megtörtént. Ezek a kutatóintézetek áttértek a szerződéses rendszerre, vállalati keretben működnek olyan munkálatokat végeznek, amelyeket a különböző ipari üzemek, minisztériumok: esetleg egyes országos hatáskörű szervek rendelnek meg, ezektől a kutatóintézetektől. Korai volna még ennek a folyamatnak a hatását minden vonatkozásban értékelni, de az az egy világos, hogy segitett, közelebb vitte a tudományos kutatást a gyakorlathoz. Mindjárt itt megszeretném jegyezni, hogy felmerül egy gond is: a megrendelések szerint rövid távra szólnak. Ez érthető, hiszen a gazdasági